Nemzetközi aggodalom kíséri a britek döntését, miszerint akár 12 hét is eltelhet a koronavírus ellen országukban elérhető vakcinák beadási időpontja közt, ráadásul az egyik gyártótól származó kezdőadag után a másik gyártó vakcinájával is befejezhetik az oltási sort.
A döntések mögött tudományos magyarázat áll, a The Guardian összeállítása az okokra világít rá.
Lesz második adag is
A kezdeti terv az volt, hogy a gyártói ajánlást követve három hét különbséggel adják be az oltásokat, a Védőoltási és Immunizációs Bizottsága (JCVI) azonban a fertőzések növekvő száma és a gyorsabban terjedő variáns megjelenésének hatására kezdett számolni. Arra jutottak,
nagy valószínűséggel komolyabb közegészségügyi haszna van
rövid távon annak, ha többen kapnak első adagot, és csak 12 hét múlva - amikor már feltehetően nagyobb mennyiségű vakcina áll rendelkezésre - következik a második oltás. A módszertől azt remélik, a halálozások száma is csökken.
Ezt a döntést Tony Blair volt miniszterelnök javaslatához hasonlítják sokan - az ország egykori vezetője azt indítványozta, hogy mindenki kapjon egy adagot az oltásból. A JCVI ugyanakkor kiemeli: az ő tervük szerint mindenki meg fogja kapni a második adagot is, csak később, mint eredetileg tervezték. Ez az emlékeztető oltás a remények szerint megerősíti és hosszabb távúvá teszi az első adag hatását.
Nem kutatták a hatékonyságot
Jogos ugyanakkor az aggály abból a szempontból, hogy nem tesztelték, mi történik, ha ennyire sok idő telik el két oltás között - ahogyan azt sem, mi lesz, ha valaki az első adagot a Pfizer és a BioNTech, a másodikat pedig az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem szeréből kapja, vagy épp fordítva. Utóbbit csak különleges esetben javasolja maga a JCVI is.
A legnagyobb rizikófaktort az jelenti, hogy ha három helyett tizenkét hét telik el a két oltás között, az immunitás szintje annyira csökkenhet, hogy a már egy adaggal oltottak is megfertőződhetnek koronavírussal - igaz, ez a rizikó még mindig kisebb, mintha egyáltalán nem kaptak volna oltást. A Brit Immunológusok Társasága ugyanakkor úgy vélekedik, a második oltás időpontjának 8-9 héttel történő kitolása nem valószínű, hogy változtat a hatékonyságon.
Így vélekedhet Kanada és Németország is, akik fontolgatnak hasonló döntéseket, míg a dánok már be is jelentették, hogy hat hetes különbséggel oltanák be állampolgáraikat.
A tüskefehérje a kulcs
A különböző gyártóktól származó, különböző működési elvű oltások vakcináción belül történő keverésével sem foglalkozott még kutatás. Az AstraZeneca az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztett vakcinája és a Gamaleja Intézet Szputnyik V védőoltásának vegyes beadását kutatják azonban, a feltételezések szerint ezek egymás utáni adása erősebb védelmet jelenthet.
Szigorúan elméleti síkon vizsgálva a kérdést, a különböző gyártóktól származó védőoltások keverésének működnie kell, mivel mind a tüskefehérjén alapszanak, még ha másként is működnek.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!