Szédületes sebességgel készültek el a koronavírus elleni első kísérleti vakcinák: december elsején volt egy éve, hogy a betegség tünetei először jelentkeztek egy vuhani fertőzöttnél, a SARS-CoV-2 génszekvenálása pedig januárban lett kész. Ekkor kezdődhetett meg a tudományos munka az oltások kifejlesztésére, egyes gyártóknak tehát kevesebb, mint egy év kellett ahhoz, hogy a kezdeti ötlettől a már engedélyezett oltásig juthassanak. A Pfizer oltásával jövő héten kezdenek immunizálni Nagy-Britanniában, Amerikában pedig még ebben a hónapban engedélyt kaphat mind a Pfizer, mind a Moderna vakcinája.
A kihívások sora ugyanakkor ezzel még nem zárult le. A Pfizer már szembesült azzal, hogy idén valószínűleg csak 50 millió adagot tud majd gyártani a tervezett 100 millió helyett, és akkor arról még nem is ejtettünk szót, hogy a több tízmillió adagnyi legyártott oltást el kell juttatni a célországokba, ráadásul úgy, hogy senki se érezhesse azt, hátrányosabb helyzetben van, mert esetleg kevésbé befolyásos vagy tőkeerős, mint az, aki hamarabb kap.
Ismeretlen terep
"Még sosem csináltunk ilyesmit" – ismerte el Alex Gorsky, a Janssent tulajdonló Johnson&Johnson vezérigazgatója az NBC-nek. Gorsky a Pfizer és a Moderna vezetőjével közös interjút adott a tévécsatornának az előttük álló nehézségekről.
Az amerikai disztribúciót illetően Gorsky arról beszélt,
az egyenlőtlenségekkel teli egészségügyi rendszer is kihívás,
ő személy szerint leginkább a színes bőrű és a spanyol ajkú lakosságot félti: őket nemcsak hogy nagy mértékben sújtotta a koronavírus, hanem gyakran nem is jutnak hozzá a megfelelő színvonalú kezelésekhez.
A Moderna elnöke, Stephen Hoge szerint ők már elég korán szembesültek azzal, hogy a színes bőrű amerikaiak nem bíznak az egészségügyi rendszerben eléggé: azt vették észre, hogy közülük nagyon kevesek jelentkeztek önkéntesnek klinikai kísérletükbe, amit emiatt ki is kellett terjeszteniük.
A fertőzőség kérdéses maradt
A Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla nem aggódik annyira a disztribúció miatt: azt mondja, ők az engedély kiadását követően 24 óra múlva meg tudják kezdeni a szállítást. Arról is beszámolt azonban, hogy még mindig
nem tudják, az oltottak hordozhatják-e a vírust és fertőzhetnek-e.
"Ezt még kutatnunk kell, mert nem lehetünk biztosak a válaszban" – fogalmazott. Aláhúzta azt is: a kísérletekben részt vevők közül azokat, akik csak placebót kaptak, morális és etikai kötelességnek tartaná beoltani.
A három cég vezetője egyetért abban, hogy sikereik megmutatták: anyagi és üzleti akadályok hátráltatják és lassítják az oltások fejlesztését nagy általánosságban.
Nem ismertek részleteket
Hoge arról is beszámolt: ő maga sem tudhatta, hogy milyen eredményt hoz majd a klinikai teszt, amikor tájékoztatták a megfelelő fertőzési szám eléréséről, 24 óráig volt fönn, az eredményt várva.
"Ismertették a hatékonyságot, az esetszámot és azt, milyen kevés megfertőződés történt a vakcinázott csoportban. A következő húsz percből semmire nem emlékszem"
– mondta. Hozzátette: Hatalmas megkönnyebbülés volt az adatokat hallani, nem csak az előtte eltelt 24 óra, hanem az előző év, sőt, az előző tíz év munkája után.
Amerikában jelenleg még engedélyre vár a Pfizer és a Moderna terméke is, a Janssen az európai engedélyre vár. Az engedélyt kiadó FDA egyik bizottsági tagja, Paul Offit szerint körültekintő döntés várható tőlük.
"A sztenderdünk a következő lesz: megkérdezzük magunkat, beadatnánk-e az adott vakcinát saját családtagjainknak is? Ha a válasz nem, nem lépünk tovább" – fogalmazott Offit.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!