Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

A Kárpát-medence is veszélyben van

Infostart / InfoRádió
2019. december 29. 08:00
A Magyarországon várható rossz változásokról, valamint az egyre gyakoribb és erőteljesebb szélsőséges időjárási jelenségek súlyosságáról is beszélt Ürge-Vorsatz Diana az InfoRádió Aréna című műsorában.

Nyugat-Európában az idei nyár rendkívül szélsőségesnek bizonyult, amely bár Magyarországot kevéssé érintette, kontinens-szerte dőltek meg a hőmérsékleti csúcsok, a Meteorológiai Világszervezet pedig 2019 júliusát a Föld valaha volt legmelegebb hónapjának nyilvánította.

Az az extrém nyár, amely idén Nyugat-Európában volt tapasztalható, a 40 Celsius-foknál is magasabb hőmérsékleteivel,

az évszázad második felére, de akár már a közepére átlagossá válhat a Kárpát-medencében is.

figyelmeztetett az InfoRádió Aréna című műsorában 2019. augusztus 27-én Ürge-Vorsatz Diana klímakutató, egyetemi tanár.

Az éghajlatváltozás kapcsán nem az átlaghőmérsékletek növekedését, hanem a szélsőségek gyakoribbá válását tartja problémásnak. "Látható már, hogy a viharok, az áradások, a szélsőséges csapadékjelenségek egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, ahogyan az aszályos időszakok is.

Magyarországon egyre gyakrabban számíthatunk villámáradásokra, és a szárazsággal járó tűzesetekre",

tette hozzá.

Ha az emberi tevékenységet "kivonnánk az egyenletből", csak egy kicsi melegedést tapasztalnánk a Föld klímájában. Ám az emberi tevékenységgel együtt vizsgálva láthatjuk, hogy a korábban tapasztalt, "természetes" melegedési folyamatok helyett most nagyságrendekkel erősebb és gyorsabb éghajlatváltozás zajlik, erőteljesebb, mint eddig valaha történt a Földön - hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diana.

Kiemelte azt is, hogy a sok, általunk megfigyelt jelenség egy összefüggő, bonyolult, globális rendszert alkot, és ez nem független a jelenlegi gazdasági berendezkedéstől.

"Azt kell megértenünk, hogy ez egy véges bolygó véges erőforrásokkal. Egy ilyen bolygón nem lehet végtelen mértékig növekedni.

Jelen pillanatban a gazdaság arról szól és minden gazdasági ösztönző akkor működik, ha nemcsak hogy ugyanannyit fogyasztunk, hanem mindig még többet. Egy céget is akkor értékelnek például a tőzsdén, ha folyton növekszik. Ám ez a modell nem működik, és már most is egyre többször a határaiba futunk bele. Olyan gazdasági modellt kell kitalálni, ami nem függ ennyire a folyamatos növekedéstől" - mondta a klímakutató.