Az Európai Bizottság szerintt mind a három ország készen állt arra, hogy "határok nélküli" uniós övezet teljes jogú tagjává váljon. Ausztria ugyanakkor már korábban jelezte, hogy a migrációs válságból fakadó határellenőrzési intézkedések "lazasága" miatt nem támogatja sem Románia, sem Bulgária felvételét.
„A rendszer nem működik megfelelően, a külső határok védelme megbukott" – érvelt a bolgár és a román csatlakozás ellen Gerhard Karner belügyminiszter. A miniszter kezdetben a horvát csatlakozást is ellenezte volna, ezzel azonban "főnöke", Karl Nehammer szállt szembe.
Horvátország így lekerült a belügyminiszter által tervezet osztrák vétólistáról.
Az osztrák ellenállás kiváltó oka a Balkánon keresztül Közép-Európába áramló menekültáradat. Az osztrák belügyminisztérium szerint ugyanis idén „tengerparttal nem rendelkező országként” már több mint 100 ezer illegális migránst fogtak el Ausztriában, akik közül 75 ezren Románia, Bulgária és Magyarország felől érkeztek, anélkül, hogy az ottani biztonsági hatóságok regisztrálták volna őket.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vétó tekintetében Ausztria nem volt egyedül, a bolgár csatlakozást Hollandia is megvétózta.
A hét közepén született brüsszeli döntés után valóságos össztűz zúdult Ausztriára. Élen járt a német külügyminiszter, Annalena Baerbock, aki szerint a a bécsi döntés mind Európa-politikai, mind geopolitikai szempontból helytelen. A miniszter különösen Románia csatlakozását támogatta, de Bulgária ellen sem emelt kifogást. Baerbock szerint kormánya az utolsó percig harcolt az osztrák vétó megakadályozásáért, ez azonban nem járt sikerrel.
Egy brutális európai év végén az európai egység elmélyítésében reménykedett, ez azonban elmaradt – fogalmazott a német külügyminiszter.
Baerbock nem volt egyedül a tiltakozással. Csalódottságának adott hangot az osztrák vétó miatt Eduard Heger szlovák miniszterelnök és Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is.
A magyar külügyminiszter szintén úgy értékelte, hogy Románia és Bulgária megérdemelte volna a csatlakozást a schengeni övezethez. Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésében azt emelte ki, hogy mindkét ország keményen védte határait, és sokat tett az illegális migráció megfékezése érdekében.
Románia válaszképpen hazarendelte pénteken bécsi nagykövetét.
Bécsi értesülések szerint az osztrák belügyminisztérium azzal számol, hogy a két ország csatlakozása 2023-ban ismét napirendre kerül.
A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós ország, köztük Magyarország, valamint négy nem uniós ország – Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein – a tagja.