Június 12-én életbe lép az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktuma, amely igazságosabb teherviselést és szolidaritást kíván teremteni a tagállamok között. Az előzményekről és a legfőbb tudnivalókról a Migrációkutató Intézet igazgatója, Marsai Viktor, valamint egyik vezető elemzője, Dócza Edith Krisztina írt tanulmányt. Ebből egyebek mellett az is kiderül, hogy másfél hónappal ezelőtt az Európai Bizottság szinte kivétel nélkül minden tagállam számára egy sor hiányosságot fogalmazott meg.
Marsai Viktor az InfoRádióban emlékeztetett, hogy végül 2024 júniusában hagyták jóvá a tíz jogalkotási aktusból álló jogszabálycsomagot, bár Magyarország és Lengyelország akkor ellene szavazott. Kiemelte, hogy a jogszabályok mellé nagyon jelentős infrastrukturális változtatásokat is rendeltek, és az Európai Bizottság kétéves határidőt adott a tagállamoknak arra, hogy mindezeket implementálják.
A megosztottságot alátámasztja az Európai Bizottság május 8-i jelentése is, amelyben azt értékelte a testület, mennyire készültek fel a tagországok a paktum végrehajtására. Az elemző úgy fogalmazott, a kimutatás alapján a tagállamok döntő többsége nagyon komoly lemaradásban van.
Nemcsak a fizikai infrastruktúra kialakítása okoz gondokat egyes országoknak, hanem a jogi átültetés kapcsán is jelentkeznek bizonyos gondok.
Ezzel együtt Marsai Viktor nem tartja valószínűnek, hogy a paktum hatályba lépésének másnapján, június 13-án az Európai Bizottság a hiányosságok miatt sorra felkeresné az érintett államokat, és nagy dorgálásokban részesítené a vezetőiket. Úgy véli, az előrehaladást ugyanakkor igenis figyelni fogják, és ahol kell, számon is fogják kérni.
Magyarország számára azért érdekes a migrációs paktum, mert májusban felállt az új kormány. A Migrációkutató Intézet igazgatója felidézte, hogy
Magyarország volt az egyetlen uniós tagállam, amely nem is adott le végrehajtási tervet a jogszabálycsomaggal kapcsolatban.
Az Európai Bizottság ugyanis már 2024-ben arra kérte a tagországokat, hogy készítsenek tervet arra vonatkozóan, hogyan fogják végrehajtani a paktumot. Az Orbán-kormány már ezt a kérést sem teljesítette. Egyetlen olyan terület volt, ahol minimális előrelépés történt, ez a Eurodac-rendszer bevezetése. Ez egy egységes biometrikus rendszer lesz a menedékkérők számára az egész Európai Unióban. Az adatbázis az irregulárisan érkezők, a nemzetközi védelmet kérők és más releváns kategóriák nyilvántartását segíti. A gyakorlatban hozzájárul az érintett személyért felelős tagállam azonosításához és a másodlagos mozgások követéséhez.
Mi vagyunk a legnagyobb lemaradásban
Sajtóértesülések szerint a fizikai infrastruktúra beszerzése már megtörtént Magyarországon, más fejlemény viszont nincs, így Marsai Viktor szerint Magyarország esetében állapítható meg a legnagyobb lemaradás a paktum végrehajtásával kapcsolatban. Mint mondta, az Orbán-kormány konzekvensen azt az álláspontot képviselte, hogy nem hajtja végre a paktumban megfogalmazott intézkedéseket, és ugyanez jelent meg a Tisza Párt programjában is. A legutóbbi nyilatkozatok alapján azonban Marsai Viktor már egy kis zavart érez az erőben, mert a Tisza-kormány azt kommunikálta, hogy például a kötelező szolidaritás és a kvóták kapcsán Magyarország a harmadik opciót fogja választani.
Merthogy három opció közül választhatnak a tagállamok, melyek az alábbiak:
- menedékkérők átvétele,
- a menedékkérők átvételének kiváltása fejenként 20 ezer euró befizetésével
- vagy technikai segítségnyújtás (például rendőri személyzetet küldése a frontországok megsegítésére).
Marsai Viktor elmondta: korábban Magyar Péter miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter is arra utalt egyes megszólalásaik során, hogy a kötelező szolidaritás részeként hazánk a harmadik opciót, vagyis az operatív támogatást választaná. Az elemző számára egyelőre nem teljesen világos, hogy pontosan milyen lépeseket tesz majd a magyar kormány, de figyelmeztetett, hogy „jelenleg is ketyeg Magyarországgal szemben a napi egymillió eurós büntetés”, amit két fő terület miatt, a menekültügyi rendszerhez való hozzáférés túlzott korlátozottsága, illetve a visszaküldési szabályok be nem tartása miatt szabott ki az Európai Unió Bírósága.
Marsai Viktor elmondta: ha a magyar kormány nem hajlandó végrehajtani a migrációs paktum kötelezően előírt intézkedéseit, akkor a napi egymillió eurós bírság továbbra is „ketyegni fog”, sőt
mivel a jogszabálycsomagban új területek is megjelentek, még az is elképzelhető, hogy adott esetben idővel kötelezettségszegési eljárás indul Magyarországgal szemben.
Az elmúlt napokban is éles vita tárgya volt idehaza a migrációs paktum, ahogy Marsai Viktor fogalmazott, „oda-vissza ment a dobálózás”, miközben a helyreállítási, illetve a kohéziós alapokhoz való több mint 16 milliárd eurós hozzáférésnek nem feltétele a menekültügy és a migráció témája, hiszen nem szerepel a 27 szupermérföldkő között. Ezzel együtt Marsai Viktor nehezen tudja elképzelni, hogy az Európai Bizottság úgy tenné lehetővé a teljes uniós keret lehívását Magyarország számára, hogy egy olyan nagyon fontos jogállamisági ügyben, mint a menekültkérdés, nem történik semmilyen előrelépés vagy kompromisszum a magyar fél részéről. Az Európai Bizottság ezt már csak azért sem engedheti el, mert az Európai Parlament komolyan számon kérné rajta.
A cikk Rozgonyi Ádám interjúja alapján készült.