Az elnök a japán miniszterelnökkel tartott találkozójának nyilvános részén újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy „sehova” sem készül csapatokat vezényelni, amit „egyébként megtehetne”.
Donald Trump arról is beszélt, hogy nem értett egyet az izraeli légicsapással a dél-iráni földgázmező ellen, amit közölt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel is. Hozzátette, hogy ugyan Izraellel mint szövetségessel összehangolják a lépéseket, de ilyen esetek előfordulhatnak, ugyanakkor több hasonló nem fog megtörténni.
Az amerikai elnök az iráni konfliktus világgazdasági hatásaival kapcsolatban kifejtette, hogy nem könnyen hozta meg a döntést a katonai művelet elindításáról, mert számított a piaci reakciókra, akkor is, ha azok alatta maradtak annak, amivel számolt.
„Gondoltam, hogy az olaj ára fel fog menni, és a gazdaság teljesítménye kicsit lemegy, de azt gondoltam, hogy sokkal rosszabb lesz, és most már hamarosan véget ér”
– fogalmazott Donald Trump, azt is hangoztatva, hogy az iráni rezsim ellen indított katonai beavatkozás lezárulta után a világ „sokkal biztonságosabb lesz”.
Az elnök a Hormuzi-szoros közlekedésének biztonságával kapcsolatban kifejtette, hogy azok a NATO-tagországok nem voltak hajlandóak segítséget nyújtani, amelyek energiaellátása a szállítási útvonalra épül. Megjegyezte, hogy az érintett államok most már „sokkal kedvesebbek lettek”, amit ugyanakkor megkésettnek nevezett.
Az elnök megerősítette, hogy adminisztrációja 200 milliárd dollár pótlólagos költségvetési forrást kér katonai célokra a kongresszustól, ami jórészt a hadianyagok pótlásához szükséges az iráni konfliktus lezárulta után. Az elnök „kicsi árnak” nevezte annak érdekében, hogy az amerikai katonai biztonság szintje fennmaradjon.
Egyben kritizálta elődjét, Joe Bident, aki Donald Trump szerint katonai eszközből „túl sokat adott Ukrajnának”, majd nem pótolta a hiányzó készleteket. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai védelmi ipar meghatározó szereplői több üzemet építenek, a kivitelezések már tartanak, aminek nyomán az amerikai fegyverek és hadianyagok gyártási kapacitásai nagy mértékben növekednek.
Az amerikai kormányzat húszmilliárd dollárt meghaladó értékű fegyverzet eladását tervezi jórészt a Perzsa-(Arab-)öböl menti arab szövetséges államoknak
– derül ki a külügyminisztérium kongresszusnak csütörtökön megküldött tájékoztatásából.
A jóváhagyásra a törvényhozásnak megküldött üzleti tranzakció keretében az Egyesült Arab Emírségek 8 milliárd dollár értékben légvédelmi rendszereket, drónokat, rakétákat és F-16-os vadászrepülőgépekben használatos hadianyagot vásárolna.
Kuvait ugyancsak 8 milliárd dollár értékben szerezne be rakétavédelmi berendezéseket és radarrendszereket, míg Jordánia kisebb értékű katonai vásárlást tervez az Egyesült Államoktól.
A washingtoni külügyminisztérium közlése szerint további 6 milliárd dollár értékű eladást is terveznek a három arab ország számára, amihez nem szükséges a kongresszus jóváhagyása, mert már elfogadott üzletek módosításáról van szó.