Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat

Vitalij Klicsko: Kijev az életéért küzd!

Infostart
2026. február 3. 17:47
Az ukrán főváros polgármestere drámai hangú interjúban számolt be a BBC-nek a hétfőre virradó éjjel történt tömeges orosz légicsapásról.

Kijevben keddre virradó éjjel mínusz húsz fok közelébe süllyedt a hőmérséklet. A Reuters tudósítója szerint valószínűleg ez lehetett az idei tél legfagyosabb éjszakája. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy ezt a rendkívüli hideget használták ki az oroszok arra, hogy tömeges rakéta- és dróncsapást mérjenek Kijevre, Harkivra, Odesszára, valamint más ukrán városokra.

A brit hírügynökség helyszíni jelentések alapján arról számolt be, hogy az oroszok legalább 450 drónt és 70 rakétát indítottak, szinte kizárólag ukrán hőközpontok, fűtőművek, illetve lakónegyedek ellen. A Kyiv Independent összesítése alapján majdnem 300 darab iráni eredetű Shahed drón, 32 Iskander-M és Sz-300 ballisztikus rakéta, továbbá 28 H-101, valamint Iszkander-K légi-indítású robotrepülőgép zúdult Ukrajnára. Bár halottakról egyelőre nem érkezett jelentés, de többen megsebesültek a repeszektől, a drónok és az épületek törmelékeitől.

A legsúlyosabb csapást Kijevre mérték az oroszok. A város főpolgármestere azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy 1170 lakótelepi ház maradt fűtés nélkül a rettenetes hidegben. Vitalij Klicsko azt is elmondta, hogy a háború kitörése óta már 2000-nél is több lakóházat tettek tönkre a légitámadások, amelyeknek több mint 300 civil, köztük 30 gyerek esett áldozatul.

„Az oroszok a szülővárosunk rombolásával akarják megtörni az ellenállásunkat. Kijev azért fontos a számukra, mert ha ez a város elesik, akkor egész Ukrajna odaveszhet. Nem véletlen, hogy a háború első napjaiban hatalmas erőkkel próbálták meg elfoglalni" – magyarázta a főpolgármester. Azt is elismerte, hogy 2014-es hivatalba lépése óta most éli át a legkritikusabb időszakot. „Éjjel-nappal azon dolgozunk, hogy a város működőképes maradjon” – tette hozzá.

Ám most új ellenséggel, a rendkívüli hideggel is meg kell küzdeniük. Ezért kérte Vitalij Klicsko, hogy aki teheti, egy időre hagyja el a várost és menjen inkább vidékre. „Kijev Kelet-Európa legnagyobb települése, ahol a háború előtt 3,5 millió ember lakott. Most azonban néha még a legalapvetőbb életfeltételeket, az ivóvizet, az áramot és a fűtést sem tudjuk mindenkinek biztosítani, mert az oroszok módszeresen pusztítják a közműveinket” – mondta.

A nehézsúlyú ökölvívó világbajnokból lett főpolgármester azt hangoztatta, hogy a kritikus infrastruktúrák rombolásával a háború új szakaszába lépett. „Vlagyimir Putyinnak nem csak a Krím-félsziget és a Donbasz kell, ő egész Ukrajnát akarja. Mivel a hadserege már négy éve nem képes legyőzni bennünket, úgy gondolta, más módon töri meg az ukránok ellenállását. Kezdetben én sem értettem, mire jó a vízvezetékek, az elektromos hálózat vagy a távfűtés szétbombázása. De most már világos: az emberek életét akarja annyira megkeseríteni, hogy végül feladják a küzdelmet és behódoljanak Moszkvának” – fogalmazott.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester (k) és Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter (jobbra) egy korábbi orosz rakétacsapásban találatot kapott lakóépületnél Kijevben.

A Reuters arra emlékeztet, hogy alig pár napja – Donald Trump amerikai elnök kérésére – Vlagyimir Putyin beleegyezett a Kijev elleni légicsapások felfüggesztésébe. Ennek megfelelően az ukrán vezetés is bejelentette, hogy tartózkodik az orosz energiaipari létesítmények további pusztításától. Ám utóbb kiderült, hogy a Kreml csupán néhány napos fegyvernyugvásba ment bele, ami február elsején le is járt.

Másodikáról harmadikára virradó éjjel aztán minden korábbinál súlyosabb légicsapások érték a nagy ukrán városokat. Harkivban például az orosz rakéták annyira megrongálták a város legnagyobb fűtőművében, hogy a kezelők kénytelenek voltak kiengedni a vizet több száz lakás radiátoraiból. Attól tartottak ugyanis, hogy a kazánok leállása miatt a víz belefagy a rendszerbe, a jég pedig szétrepeszti a csöveket. A város polgármestere azt közölte, hogy ezzel 820 lakóházban szűnt meg a központi fűtés, pedig a hőmérséklet mínusz húsz fok alá süllyedt.

„Nem volt más megoldás, mint leereszteni a vizet, hogy legalább megóvjuk a hálózat épen maradt részeit” – indokolta a lépést Ihor Tyerehov a Telegram közösségi portálon hajnalban közzétett bejegyzésében.

Az éjszakai orosz légitámadás következtében több mint 50 ezer ember maradt áram nélkül Odesszában. A drónok és rakéták számos lakóházat és középületet rongáltak meg. A Moldovával határos Vinyica oblasztyban pedig ötven település nincs energia szolgáltatás – jelentette a Kyiv Post.