- Riasztó dolgot mondott a német demokráciáról az ország elnöke
- Vihar Németországban: a hibrid fenyegetések elleni tervvel mutatkozott be az új nemzetbiztonsági tanács
- Súlyos a helyzet Németországban, az államtól vár segítséget az összeomlással fenyegetett acélipar
- Éles koalíciós vita a sorkatonaságról és a német hadsereg erősítéséről: Boris Pistoriust támadják a konzervatívok
A felmérést az Infratest Dimap közvélemény-kutató intézet végezte az ARD közszolgálati médium és a Die Welt napilap megbízásából. Az intézet a helyzetet több területet érintve elsősorban a tíz évvel ezelőttivel hasonlította össze.
„Szinte azt hihetnénk, hogy két különböző világról lenne szó” – így értékelte a tekintélyes konzervatív újság a közvélemény-kutatás megállapításait. Kulcsfontosságú területeken a bizonytalanság nagyobb, mint az elmúlt tíz évben bármikor.
A kutatók kifejezetten a németországi körülményekre összpontosítottak. A különböző területeket sorra véve az első helyen az ország külpolitikai helyzetének megítélését említették. Eszerint a megkérdezettek mindössze 38 százaléka tartja ezt „nagyon” vagy „meglehetősen” biztonságosnak, ami mintegy 36 százalékos csökkenést jelent 2015 elejéhez képest. A válaszadók 58 százaléka ezzel ellentétes nézetet vallott
Még kevesebben, mindössze 29 százalékuk volt azon a véleményen, hogy az ország gazdasági helyzete nemzetközi összehasonlításban biztonságos, ami 56 százalékos csökkenés tükröz a tíz évvel ezelőtti értékelésekhez képest. Ezen belül csaknem 70 százalék a gazdaság állapotát „nagyon” vagy „meglehetősen” bizonytalannak minősítette.
A társadalmi stabilitás megítélése még negatívabb volt. A válaszadók mindössze 26 százaléka értékelte úgy, hogy stabil a helyzet, míg 72 százalék ellenkező véleményen volt.
Közülük a legnagyobb számban az ellenzéki radikális AfD párt támogatói voltak.
Személyes körülményeiket a válaszadók az említetteknél némileg kedvezőbben ítélték meg, de ezen a téren is némi visszaesést mértek a tíz évvel ezelőtti értékelésekhez képest. Ez vonatkozott egyaránt a lakókörnyezet, továbbá a munkahely biztonságosságának, valamint általánosságban az életszínvonal megítélésére. A tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest a közvélemény-kutatók az említett területeket sorra véve 11, illetve 8, az életszínvonal megítélését illetően pedig 14 százalékos csökkenést mértek.
Tíz év helyett csak nyolc évre tekintettek vissza a közterületek biztonságának megítélésében. A felmérés adatai szerint fokozatosan nő a bizonytalanság érzése, ami nagyobb arányban a nőket sújtja.
A lakosság közel fele (48 százaléka) kényelmetlenül érzi magát a köztereken, az utcákon, a parkokban, valamint a vonatokon és a buszokon. Nyolc évvel ezelőtt ugyanez az arány alig 25 százalékos volt.
Jelenleg a megkérdezettek fele válaszolta azt, hogy a közterületeket „meglehetősen" vagy „nagyon” biztonságosnak tartja.
A kutatás ezzel összefüggésben külön kitért arra, hogy a nyilvános helyeken bizonytalanságérzet novemberre 5 százalékkal nőtt a januárihoz képest, és különösen a nők az áldozatok.
A nők 53 százaléka számolt be arról, hogy a köztereken nem érzi magát biztonságban, míg a férfiak 43 százaléka.
A közvélemény-kutatók szerint a legnagyobb félelmek a lopáshoz és a nyilvános szóbeli inzultáláshoz kapcsolódnak, kissé csekélyebbek az aggodalmak a fizikai vagy szexuális zaklatás, illetve az esetleges terrortámadás miatt.