Mint ismert, nyílt levelet intézett közösségi oldalán Donald Trump a NATO tagjai és az egész világ felé. Az amerikai elnök szerint a NATO részéről messze nem százszázalékos az elkötelezettség a győzelem iránt, azt pedig Trump megdöbbentőnek tartja, hogy a tagországok némelyike még mindig vásárol orosz olajat. Egy nappal korábban az amerikai energiaügyi miniszter Magyarországot és Szlovákiát nevezte meg, amely országoknak fel kell hagyniuk az orosz energiavásárlással, de még az atomenergia használatával is.
Bendarzsevszkij Anton az InfoRádióban kiemelte, hogy az amerikai elnök üzenetében újdonság, hogy a NATO-nak, nem pedig Európának üzent, és a katonai szövetségnek Törökország is része, amely fontos orosz partner, rengeteg orosz földgázt és kőolajat vásárol, ezért az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint az üzenetnek kiemelt címzettje Törökország.
A posztszovjet térség szakértője azt is kiemelte, hogy Donald Trump a másodlagos szakciók kapcsán Kínának is üzent, mivel számos ország kereskedik Oroszországgal úgy, hogy ezzel segít másoknak kikerülni a szankciókat, ilyen szerinte kiemelten Kína, rajta kívül India, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek vagy Indonézia is.
„Arról beszélt, hogy ha a NATO-országok leválnak az orosz energiahordozókról, képesek ilyen szankciókat hozni, akkor Kínát az Egyesült Államok is másodlagos szankciókkal fogja illetni, tehát ez egy az egyben Kínának szóló üzenet volt” – tette egyértelművé Bendarzsevszkij Anton.
Arra a kérdésre, hogy mitévők legyenek azok az országok, amelyek nem hajlandók leválni az orosz energiahordozókról, mert például egyik napról a másikra ez lehetetlen – ilyen a tengeri kikötővel nem rendelkező Magyarország is –, azt felelte,
Trumptól ez „felhívás keringőre” azon országoknak, amelyeknek lehetőségük van ilyen döntést hozni, és csak politikai szándékra van ehhez szükség.
Példaként említette Németországot, amely nemrégiben még a legnagyobb importőre volt az orosz energiahordozóknak Európában, két gázvezeték is összekötötte a németeket az oroszokkal; ezeknek a leállítása, illetve az ellehetetlenülése után Németország teljesen levált az orosz energiahordozókról, és ma már leginkább norvég és amerikai földgázt vásárol, az LNG-terminálokat pedig viszonylag hamar kiépítette.
Óriási a verseny
„Egy tengeri kikötővel nem rendelkező ország – ilyen Magyarország, Szlovákia vagy Ausztria – teljes mértékben rá van szorulva a környező országokra, és miközben a környező országokban van egy egészséges verseny az energiahordozók iránt, az elmúlt években megindult egy olyan erőteljes versengés, hogy ki milyen mennyiséget melyik országból tud lekötni, legyen szó Katarról, Azerbajdzsánról vagy az Egyesült Államokról. Ha csak Magyarország lenne, és lenne egy megfelelő összeköttetés például Azerbajdzsánnal vagy a horvát LNG-kikötővel, akkor gond nélkül az orosz kapacitások egy jelentős részét ki tudnánk váltani.
A probléma azzal van, hogy nemcsak mi vagyunk, hanem mások is versenyeznek ezekért a kapacitásokért,
az azeri gázért is egy sor balkáni ország vagy például Olaszország is versenyez” – részletezte Bendarzsevszkij Anton.
Szerinte „meg lehet ígérni azt, hogy öt éven belül leválunk az orosz energiahordozókról, és akkor az Egyesült Államok boldog lesz”, hasonló ígéretet tettek a NATO-tagországok az Egyesült Államoknak a katonai kiadások tekintetében (5 százalékos GDP-arányos katonai kiadások 2035-ig).
Lőjék-e az ukránok a Barátság kőolajvezetéket?
Hogy a leválás értelmezhető-e szabad jelzésként is a Barátság olajvezeték kilövésére, arról azt mondta, a tavaszi hónapok folyamán, március-áprilisban az orosz feldolgozókapacitások mintegy 12-13 százaléka esett ki, aztán az Egyesült Államok elégedetlen volt ezzel, mert a világpiaci árakra is hirtelen nagy hatása lett, „Ukrajna hosszú hónapokra fel is függesztette ezeket a támadásokat”, most augusztus eleje óta vannak megint az infrastruktúrát érő akciók.
Azt nem állítja, hogy konkrét „felbátorítás van” arra, hogy Ukrajna a Magyarországot is érintő vezetéket lője, erre bizonyíték a magyar miniszterelnök és Donald Trump közti levélváltás is, de „általában az orosz energiainfrastruktúrára” igenis gondolhatott.
Ebben az Egyesült Államok vélhetően – szerinte – egyfajta eszközt lát, hogy az ukrán támadások által Oroszországot megpróbálják tárgyalásokra kényszeríteni, a háború lezárására rábírni.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök még mindig nem egyezett bele egy két- vagy háromoldalú találkozóba Volodimir Zelenszkijjel. Nem haladtak előre a tárgyalások a béke irányába, és lehetséges, hogy erre válaszul Donald Trump hallgatólagosan is beleegyezhetett, hogy az ukránok lőjék az orosz energiainfrastruktúrát” – magyarázta a térségi szakértő.
Adottságok és üzlet
Ismert, Magyarország energiaigényének 70-80 százaléka különböző útvonalakon Oroszországból érkezik. Ahhoz, hogy a Mol máshonnan, másmilyen nyersanyagot releváns mennyiségben fogadni tudjon, szükség van egy egy-másfél éves időablakra – ezt már Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője mondta az InfoRádióban, de még a horvát félnek is kellene kapcitást bővítenie; a Mol mindenesetre belevágott a folyamatba, 20 millió dollárt már el is költött rá, keverőüzemekre, tárolókra a százhalombattai finomító területén, de ez a projekt nem halad teljes sebességgel. A horvát opció korlátozottságáról a közelmúltban Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató is beszélt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a helyzetre reagálva két dolgot szögezett le: Magyarország azért nem áll el az orosz energiahordozóktól, mert nem tud, és más országok is vesznek orosz energiahordozót, csak épp kerülőúton, mivel olcsóbb.