Nem tudni, hogy pontosan mi hangzott el a közel háromórás beszélgetésen Witkoff és Putyin között. Witkoffnak ez volt az ötödik moszkvai útja az elmúlt öt hónapban, és a negyedik találkozója Putyinnal. Nem volt sajtótájékoztató, tehát sem az orosz fél, sem az amerikai fél nem állt ki az újságírók elé, nem mondta el, hogy pontosan miről beszéltek. Amikről ítélni lehet, azok Donald Trump nyilatkozatai, amelyek produktívnak minősítették a találkozót, miután Witkoff hazatért Washingtonba és beszámolt Trumpnak – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Az amerikai elnök értékelése szerint van esély a továbblépésre.
„Nekem az a személyes elméletem, hogy Trump két ultimátuma egy taktika része”
– véli a szakértő.
„Volt ugye egy 50 napos ultimátum, és miután nem érkezett orosz reakció az 50 napra, ami szeptember 2-án járna le, Trump lerövidítette az időt, és egy újabb ultimátummal állt elő. Szerintem ez az augusztus 8-án lejáró ultimátum egyfajta köztes lépés volt Trump szemében a szeptemberi határidő előtt, és megpróbálta az oroszokat megsürgetni, hogy valamilyen eredményt adjanak, valami engedményt, kompromisszumot, bármit, amivel tovább tudunk lépni. Lehet, hogy ezt az engedményt megkapta Trump például egy találkozó képében” – tette hozzá.
Az amerikai és az ukrán elnöki adminisztráció meg van győződve róla, hogy a béke, a fegyverszünet kérdése kizárólag azzal dőlhet el, ha legmagasabb szinten egyeztetnek a felek, tehát ha megvalósul egy Trump–Putyin vagy egy Trump–Putyin-Zelenszkij találkozó. Csak akkor tudnak továbblépni, egy csúcstalálkozó nélkül ugyanis csak üres beszédeket látunk, ezért ezt a találkozót próbálják összehozni. A legutóbbi isztambuli tárgyalásokon az ukrán fél is amellett érvelt, hogy mielőbb szükség van egy ilyen találkozóra. Lehet, hogy ezt most Trump megkapta – véli a szakértő. Az amerikai elnök nagyon pozitívan nyilatkozott, azt mondta, hogy nincs áttörés, de közelebb kerültek a békéhez és létrejöhet ez a csúcstalálkozó.
A szakértő arra a kérdésre, hogy Volodimir Zelenszkijnek osztanak-e lapot ezeken a „nagy” tárgyalásokon, azt mondta: Zelenszkij nélkül nem oldható meg a háború, nem köthető meg a béke, az ukrán álláspont kulcsfontosságú.
„Trump is arról beszélt, hogy
előbb egy Trump–Putyin találkozó lenne, és utána a következő hetekben, vagyis feltételezem, hogy az eredeti ultimátum lejárta előtt, lenne egy hármas találkozó Zelenszkijjel is.
Tehát Ukrajna mindenképpen ott lesz. Inkább az a kérdés, hogy az európai vezetőknek osztanak-e lapot. Úgy tűnik, hogy ha megvalósul egy ilyen találkozó, akkor Európa részéről nem lesz semmilyen képviselő” – tette hozzá.
Trump a különmegbízottja, Witkoff hazatérése után felhívta az európai partnereit, és külön Zelenszkijt is. A sajtó külön kiemeli a brit miniszterelnököt és a német kancellárt. A szakértő szerint nem tudjuk, hogy más vezetők benne voltak-e ebben a hívásban.
Trump a tűzszünet kierőltetése érdekében közvetett eszközökkel is megfenyegette Oroszországot, például az orosz exportot befogadó partnerei fenyegetésével. Az a kérdés, hogy ezek az úgynevezett másodlagos szankciók, például Indiával szemben, maradnak-e.
A szakértő szerint Donald Trump most az indiai szembenállást próbálja letörni. Kezdetben az amerikai elnök még csak általánosan beszélt az Oroszország partnereivel szembeni másodlagos szankciókról, amelyek aztán érintették volna az Egyesült Államok szövetségeseit is, Törökországot, vagy a közel-keleti országokat. Aztán ez a kommunikáció változott, hogy csak Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnereit, vagyis itt Indiát és Kínát céloznák meg a szankciók. „Ma Kínáról mintha már nem lenne szó, és úgy tűnik, csak India van a célkeresztben” – folytatta az elemzést Bendarzsevszkij Anton.
Az eddigi vámokra Trump még egy 25 százalékos vámtételt is bejelentett Indiával szemben, ha az ország nem mond le az orosz energiahordozók felvásárlásáról. India súlya nagy az orosz energiaexportban, a teljes orosz energiaexport több mint egyharmada, nagyjából 37-38 százaléka megy Indiába.
Donald Trump a szakértő szerint most valóban kipécézte Indiát, az orosz kereskedelmi partnerek között India gyenge láncszem, mert az országra van ráhatása az Egyesült Államoknak, India igencsak sok szálon függ a Nyugattal való kereskedelemtől, tehát India nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy azt mondja, mint Kína, hogy beleáll ebbe a konfliktusba, és nem foglalkozik azzal, hogy mit lép az Egyesült Államok, hogy mit lép Európa. Tehát valószínűleg Trump most keresztül akarja vinni Indián, hogy az ország teljes mértékben lemondjon az orosz energiahordozókról, és ezért helyez nyomást rá.
Az északi országok éppen most rendelnek egymilliárd dollár értékben amerikai fegyvereket Ukrajna számára. A kérdésre, hogy mi lesz az amerikai fegyverüzletekkel, ha kitör a tűzszünet, a szakértő úgy válaszolt:
nem kell félteni az amerikai fegyvercégeket, de az európaiakat sem.
„Az elmúlt 30 évben példa nélküli fegyverkezés zajlik a világban. Nemcsak Európában és Amerikában. Kína is fegyverkezik, a közel-keleti országok is hatalmas mértékben fegyverkeznek” – mondta. Ez most egy turbulens időszak, függetlenül attól, hogy hogyan zárul le, vagy lezárul-e egyáltalán az orosz–ukrán háború. A turbulencia a nagyhatalmi versengésből fakad – tette hozzá. Kína és az Egyesült Államok, illetve más szereplők, például Oroszország nagyhatalmi versengéséről van szó, ami nem fog eltűnni, ez a korszak egyelőre nem zárul le.
„Egy ilyen instabil korszakban a hatalmak, a különböző országok féltik a biztonságukat, és a következő évtized biztosan a fegyverkezésről és a katonai modernizációról fog szólni. Tehát nagy mennyiségben fognak vásárolni amerikai fegyvereket is, nem csak európai országok, más országok is. Az európai cégek is hatalmas megrendeléseket kaptak az elmúlt időszakban. Vagyis még jó pár évig nem fog kifutni ez a fegyverkezési időszak” – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője.