A tartományi választást a kommentárok szerint nem a szociáldemokrata párt, hanem a brandenburgi kormányt tizenegy éve irányító Dietmar Woidke nyerte. A 62 éves miniszterelnök rendkívüli népszerűségre tett szert a stabilitás, illetve a biztonság hangsúlyozására épülő politikájával. Ebből kiindulva még azt is megengedhette magának, hogy közvetlenül a szavazás előtt mindent egy lapra tegyen fel: közölte,
ha az SPD a keleti tartományokban, de országosan is rohamosan erősödő, szélsőjobboldali AfD-vel szemben vereséget szenved, felhagy a politikával.
A kockázatvállalás súlyát az is alátámasztotta, hogy három héttel korábban, a Szászországban és Türingiában tartott választásokon a radikális jobboldali párt tarolt, míg a szociáldemokrata párt mindkét tartományban katasztrofálisan szerepelt. Mint ahogy az SPD vezette hárompárti kormánykoalíció másik két pártja, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP is. Az előbbi kiesett a türingiai parlamentből, az FDP pedig egyikbe sem jutott be. Mindez folytatódott Brandenburgban is: a Zöldek Pártja több mint hatszázalékos szavazatvesztéssel kiesett a potsdami parlamentből, míg a szabad demokratáknak esélyük sem volt a bejutásra.
A brandenburgi eredményt az SPD elnöksége úgy értékelte, hogy a szászországi és türingiai kudarcok után a szociáldemokrata párt új erőre kaphat. Ezzel szemben elemzők szerint a tartományi miniszterelnök népszerűségének köszönhető brandenburgi győzelem egyáltalán nem jelenti azt, hogy véget érne a kormánykoalíció támogatottságának folyamatos hanyatlása. Erre utal az is, hogy sajtóértesülések szerint még a nap folyamán mind a Zöldek Pártja, mind az FDP elnöksége "válságülést" tart, értékelve a katasztrofális brandenburgi szereplést.
A ZDF szerint a zöldek vezetőit arról tanácskoznak, hogy a jövő őszi országos parlamenti választásokig miként kell erősíteni a párt arculatát. Alátámasztja ezt, hogy felmérések szerint Brandenburgban, de a másik két keleti tartományban is a klímavédelem jelentős mértékben háttérbe szorult a választók véleményének alakításában. Mindhárom tartományban az illegális bevándorlás elleni harc, a gazdaság helyzete és az oktatás foglalkoztatja leginkább az embereket.
Az FDP elnökségében erősödnek azok a hangok, amelyek követelik a liberális párt kilépését a kormánykoalícióból. Mindez nem kizárt, amire maga a pártelnök és pénzügyminiszter, Christian Lindner is utalt egy, a múlt hét végén adott interjúban, amelyben azt hangoztatta, hogy a párt, illetve a kormánykoalíció előtt a "döntések ősze" áll, és közvetve nem zárta ki az FDP kilépését a koalícióból.
Olaf Scholz kancellár a brandenburgi választás idején még New Yorkban tartózkodott, ahol az ENSZ közgyűlésén vett részt. Jelzésértékű azonban, hogy egyáltalán nem vett részt a brandenburgi kampányban. Források szerint ebben Woidke kérésére állapodtak meg. A miniszterelnök azonban azt állította, hogy "telefonon" többször egyeztettek.
Ami a többi pártot illeti, az AfD Brandenburgban a szavaztok 29,2 százalékát szerezte meg, és csak elenyésző különbséggel maradt le a 30,9 százalékkal győztes SPD mögött. Elemzők – mint ahogy a párt vezetői is – úgy értékelték, hogy töretlenül folytatódik a párt országos erősödése.
Az AfD-hez hasonlóan Brandenburg is azt igazolta, hogy tovább növekszik az év elején alakult radikális baloldali párt, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) támogatottsága is. Az alapító elnök, Sahra Wagenknecht nevét viselő párt Szászország és Türingia után Brandenburgban is a harmadik helyen végzett, a szavazatok 13,5 százalékát szerezte meg, és a CDU-t is megelőzte: a kereszténydemokraták eddigi legrosszabb eredménnyel, 12,1 százalékkal végeztek a negyedik helyen.
A teljes politikai átrendeződésre utal az is, hogy fennállása óta először esett ki az egykori NDK-hoz tartozó tartomány parlamentjéből a német egyesülés előtt alakult Baloldal Pártja (DIe Linke).
Szászországhoz és Türingiához hasonlóan Brandenburgban is nehéz kormányalakítási időszak következik. Az eddig kormányzó, az SPD-ből, a CDU-ból és Zöldek Pátrjából álló kormánykoalíció a Zöldek "búcsúja" miatt már a múlté. Mivel a potsdami törvényhozásba csupán négy párt, az SPD mellett az AfD, a CDU és a BSW jutott be, a mandátumok megoszlása miatt három párt összefogására van szükség. Mivel az AfD-vel való kormányzati szövetséget eddig az összes parlamenti párt kizárta,
csak az SPD, a CDU és a BSW szövetsége jöhet szóba.
Friedrich Merz CDU-elnök napokkal ezelőtt országos szinten kizárta ugyan a BSW-vel való esetleges koalíciót, azt hangoztatta ugyanakkor, hogy a tartományi kereszténydemokraták "szabad kezet" kapnak. A BSW-vel való esetleges koalíció azonban nem ígérkezik könnyűnek, mivel jelentős mértékben eltérnek a főbb törekvések különös tekintettel az ukrajnai háborúra és a menekültválságra.