Az önkormányzatok nekimentek a német kormánynak: nem akarják tovább fizetni a migránsok ellátását

A németországi Városok és Települések Szövetsége az önkormányzatok felmentését kéri a migráció költségeinek viselése alól. A szervezet szerint a korábbinál enyhébb migrációs nyomás csak átmeneti, ezért új finanszírozási rendszerre van szükség. A Migrációkutató Intézet összegzése szerint Németországban az idei első félévben összesen 121 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, elsősorban szíriai, afgán és török állampolgárok. Ez 20 százalékos csökkenést jelent a 2023-as év azonos időszakához képest.

Hans-Eckhard Sommer, a szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal vezetője szerint a szervezet rekordidőnek számító 4,6 hónap alatt dolgozza fel a benyújtott menedékkérelmeket. A Városok és Települések Szövetsége azonban a közeljövőben a migránsok számának növekedésére számít, ezért azt kéri a német kormánytól, hogy vállalja át a migrációhoz kapcsolódó költségeket (elszállásolás, ellátás, integráció) a településektől.

Párducz Árpád az InfoRádióban elmondta: amióta feloldották a koronavírus-járványhoz kapcsolódó utazási korlátozásokat, Németország újra a 2015–2016-os menekültválsághoz hasonló migrációs nyomással néz szembe. Ezt bizonyítja az a statisztikai adat is, amely szerint 2023-ban 50 százalékkal több menedékkérelmet adtak be Németországban, mint egy évvel korábban.

Az illegális határátlépések száma pedig tavaly meghaladta a 2016-ban feljegyzett rekordot.

A Migrációkutató Intézet kutatója hozzátette: egyre több irreguláris migráns érkezik Németországba és nyújt be menedékkérelmet, az említett 20 százalékos csökkenést pedig a Városok és Települések Szövetsége is csak „egy tüneti pillanatnak” gondolja, megítélésük szerint az érintettek az utóbbi időben rendezték az erőforrásaikat, és bármikor újra tömegével indulhatnak útnak Európa felé.

A német kormány közben jelentős mennyiségű pénzt vont el az önkormányzatoktól, hogy teljesítse más migrációs kötelezettségeit az Európai Unió felé. Párducz Árpád jelezte: a német állam 2023-ban 48,2 milliárd eurót fordított a migrációs kihívások kezelésére, amely összeg csaknem megegyezik a védelmi
kiadásokra, katonai célokra előirányzott 50 milliárd euróval. A tavalyi migrációs kiadásokból mintegy 20 milliárd eurót a szövetségi tartományok és a városok biztosítottak, a többi pénzt pedig a kormány adta. A kabinet által felhasznált összegekbe azonban beletartoznak a migrációs politika külpolitikai dimenziójához kapcsolódó költések, így a nemzetközi segélyezés is, ezek pedig a kutató elmondása szerint direkt módon nem feltétlenül Németországban hasznosulnak.

Mindezek alapján a migránsok elszállásolásával, ellátásával és integrációjával kapcsolatos költségek felét az egyes német városok és tartományok állták.

Párducz Árpád kiemelte, hogy a német szövetségi kormány 2024 januárjától átvállalta az ukrán menekültekhez kapcsolódó költségeket, viszont ezzel párhuzamosan a németországi településeknek juttatott támogatásokat 3,75 milliárd euróról lecsökkentette nagyjából másfél milliárd euróra.

Újra központi kampánytéma lehet a migráció

Az elemző szerint eddig úgy tűnik, hogy nincs kidolgozott terve az Olaf Scholz vezette kormánykoalíciónak a migrációs helyzet kezelésére. Kiemelte, hogy a Városok és Települések Szövetsége a Németországba érkező illegális migránsok számának radikális visszaszorítását szorgalmazza, ami összecseng az ellenzéki CDU/CSU elképzeléseivel. A konzervatív pártszövetség ugyanis 40-100 ezer főben limitálná az országba beengedhető menekültek számát, mert szerintük csak ennyi bevándorlót lehet megfelelően integrálni és ellátni Németországban. A kérdés központi kampánytéma lehet, hiszen jövőre szövetségi választások lesznek, és Párducz Árpád szerint a közelmúlt közvélemény-kutatási eredményei alapján kérdéses, hogy hatalmon marad-e a jelzőlámpa koalíció, ugyanis sokkal jobban áll a felmérésekben a CDU/CSU. Ha pedig a pártszövetség lesz a 2025-ös választások győztese, akár jelentős változásokat is bevezethetnek a bevándorláspolitikában.

A jelenlegi kormányra nagy társadalmi nyomás nehezedik a migrációs helyzet alakulása miatt. A kutató elmondta: a legutóbbi felmérések szerint a német lakosság mintegy négyötöde ellenzi a Scholz-kormányzat migrációs politikáját, illetve a megkérdezettek nagyon jelentős számban válaszolták azt, hogy az állam nem tett meg mindent a válság enyhítése érdekében.