A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett az élen vasárnap a franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában, Emmanuel Macron francia elnök Együtt nevű pártszövetsége az első forduló gyenge eredményére némileg rácáfolva a második helyre jött fel, míg az első forduló sikere után a győzelemben, sőt abszolút többségben reménykedő Nemzeti Tömörülés a harmadik helyre esett vissza.
A Bundestag külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke, Michael Roth a franciák "nagy teljesítményének" nevezte, hogy a jobboldali szélsőségesek előretörését sikerült megakadályozni. A Der Tagesspiegelnek nyilatkozó politikus ugyanakkor korainak tartotta, hogy egyértelmű politikai következtetéseket vonjanak le. "A jobb- és baloldali nacionalista populisták erősebbek, mint valaha, a centrista tábor, pedig gyengébb, mint eddig bármikor" – vélekedett Roth, aki szerint Emmanuel Macron ezzel "csúfosan megbukott".
Hasonlóan foglalt állást a kormánykoalíciós Szabad Demokrata Párt (FDP) külpolitikai felelőse is. Michael Link, a párt parlamenti frakcióvezető-helyettese szerint továbbra is fenyeget a szélsőségek veszélye, mind jobbról, mind balról. "Marine Le Pen, és Jean-Luc Mélenchon első agresszív reakciói ebből a szempontból jelzésértékűek" – fogalmazott a liberális politikus.
A szociáldemokrata párt főtitkára, Kevin Kühnert ugyanakkor "megkönnyebbüléssel" nyugtázta a francia nemzetgyűlési választások eredményét. Kühnert szerint a választások két üzenetet hordoznak magukban. Egyrészt arra utalnak, hogy a franciák többsége nem akarja, hogy jobboldali szélsőségesek kormányozzák az országot, ugyanakkor jelentős többség szavazatával azt is jelezte, hogy a Macron-korszak elmúlt éveiben nem érvényesülhetett a társadalmi igazságosság.
Sajátos következtetést vont le a választási eredményekből konzervatív CDU korábbi elnöke. Armin Laschet – aki jelenleg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke – azt emelte ki, hogy sem a Marine Le Pen mögött tömörülő szélsőjobboldali erők, sem a Jean-Luc Mélenchon körüli antiszemita és németellenes baloldali radikálisok nem nyertek. Laschet ugyanakkor dicsérte Emnauel Macront a választások kiírásáért. Macron pártja számára a választások kapcsán nem a politikáról volt szó, hanem a demokráciáról és Európárról – jelentett ki.
A franciák kétharmada Európa- és demokráciapárti – értékelte Laschet, aki szerint ezt most bizonyították. A konzervatív politikus ennek kapcsán utalt az őszi németországi, Szászországban, Türingiában és Brandenburgban tartandó tartományi választásokra is. Szerinte
a francia nemzetgyűlési választások tanulságként szolgálhatnak a keletmémet tartományi választások előtt.
"A demokráciáért és Európáért folytatott harc megéri" – vonta le a következtetést Laschet.
Előzetes felmérések szerint különösen Szászországban és Türingiában a radikális jobboldali AfD párt a fő esélyes.
A német médiának nyilatkozó politológusok többsége úgy ítélte meg, hogy a francia választási eredmény jó hír Európának. A ZDF-nek nyilatkozó Joseph de Weck kutató szerint Emmanuel Macron számítása az volt, hogy pártja ismét a legtekintélyesebb politikai erővé válhat Franciaországban. Ez nem "jött be", de az eredmény nem olyan rossz, mint sokan előzetesen gondolták – fogalmazott Josepf de Weck, akinek korábban életrajzi könyve jelent meg a francia elnökről. Szerinte az eredmények azt igazolják, hogy
Franciaországban még mindig három politikai tömb létezik: harminc százalék nagyjából baloldalon, harminc százalék a jobboldalon, míg harminc százalék középen.
A politológus úgy ítélte meg, hogy Franciaországban egy év múlva újabb választások lesznek, és a következő néhány esztendő a politikai instabilitás nehéz időszaka lesz. "Nem Jean-Luc Mélenchon lesz a következő miniszterelnök, hanem valaki más" – jelentett ki, hozzátéve, hogy Macronnak ki kell töltenie 2027-ig szóló hivatalát.
Franciaország – mint fogalmazott – az elnöki demokráciából a parlamenti demokráciába való átalakulás korszakát éli. Meg kell tanulnia azt, hogy koalíciós kormányok irányítsák, ez nem könnyű lecke. Szerinte az elnök a "stabilitás horgonya" a Franciaországra váró kaotikus időszakban.