A 69 éves Angela Merkel 2000 és 2018 között volt a konzervatív párt elnöke, 2005 és 2021 között pedig Németország kancellárja. A pártelnöki tisztséget 2018-ban Annegret Kramp-Karrenbauernek adta át, majd 2021-től Armin Laschet vezette a pártot, tőle a CDU/CSU 2021 őszi választási vereségét követően Friedrich Merz vette át az irányítást.
Merz – aki évekkel korábban a párton belül Merkel egyik legfőbb ellenlábasa volt – ezt követően tűzte ki célul a hatalom "visszahódítását", ennek jegyében pedig a kereszténydemokrata párt új programjának kidolgozását. A múlt év végén ismertté vált tervezet szerint a CDU szakítani kíván a korábbi, Angela Merkel nevéhez fűződő, Willkommenskultur néven ismertté vált liberális menekültpolitikával, újraalakítja a párt iszlámhoz fűződő viszonyát, és hitet tesz a keresztény értékek mellett. A tervezet megerősítette elkötelezettségét a német "domináns kultúra", az úgynevezett Leitkultur mellett
Reformokat sürget a munkaerő-piaci politikában, a nyugdíjrendszerben, és a többi között állást foglal az atomenergia hasznosítása mellett. Ezzel kapcsolatban többször is hangsúlyozta, hogy hatalomra kerülése esetén
újból üzembe helyezik a Scholz-kormány által tavaly áprilisban véglegesen leállított atomerőműveket.
Ilyen előzmények után kezdődött Berlinben a kereszténydemokraták kongresszusa. A küldöttek örülhetnek a legfrissebb közvélemény-kutatási adatoknak, ugyanis a jövő év őszén sorra kerülő országos parlamenti választásokat most vasárnap tartanák, a konzervatív pártszövetség jelentős fölénnyel előzné meg a hatalmon lévő, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális Szabad Demokrata Pártból álló, Olaf Scholz kancellár vezette kormánykoalíciót.
A tanácskozást azonban nem épp a teljes harmóniára utaló előjelek előzték meg. Schleswig-Holstein tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke, Daniel Günther ugyanis egy rendkívüli médiavisszhangot kiváltó nyilatkozatban arra szólította fel pártját, hogy jobban "orientálódjon" a korábbi merkeli politika felé. A CDU politikusa úgy ítélte meg, hogy a merkeli politikával több szavazót lehetett megszólítani.
"Angela Merkel középutas politikája volt a siker receptje"
– hangoztatta a tartományi kormányfő, aki szerint Merkel "természettudósként rendkívül strukturáltan közelítette meg a problémákat, tudta, hogyan kell megszervezni a megoldást célzó lépéseket".
Günthert szinte azonnal bírálták a pártjában. A CDU ifjúsági szervezete, a Junge Union vezetője, Johannes Winkel a Bild című lapban úgy ítélte meg, hogy a kereszténydemokrata párt túl van az utolsó merkeli évek okozta mélyponton, és sikerült "történelmi irányváltást" végrehajtania.
Hasonlóan foglalt állást Armin Laschet is, aki a 2021-es választásokon a konzervatívok sikertelen kancellárjelöltje volt. "A választási kampány során az emberek azt kérdezik tőlünk, hogy mit akar ma a CDU, nem pedig azt, hogy milyen volt Merkel asszony hivatali ideje" – hangoztatta a politikus.
A küldöttek erre kívánnak választ adni az elfogadásra kerülő új programban, amely a többi között kimondja, hogy aki Németországban akar élni, annak el kell ismernie az uralkodó kultúrát, minden ember méltóságának tiszteletben tartását, az alapvető emberi jogokat, a jogállamiságot és a toleranciát. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyozza Izrael állami létének elismerését. A harc – mint a tervezet fogalmaz – azok ellen folyik, akik gyűlöletet és erőszakot szítanak, és iszlamista rendszerre törekszenek. A tervezet leszögezi, hogy csak azok muszlimok tartoznak Németországhoz, akik "osztják értékeinket".
A berlini kongresszus első napján megerősítik elnöki tisztségében Friedrich Merzet, aki a párt jelenlegi kancellárjelöltje is.
Ennek ellenére elemzők szerint ez utóbbit illetően Merz még "nem mehet biztosra". A legutóbbi felmérések szerint a német politikusok népszerűségi listáján csak a hetedik, és két konzervatív politikus is megelőzi őt. Egyikük a kisebbik keresztény párt, a bajor CSU vezetője, Markus Söder, a másik pedig Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány CDU-s miniszterelnöke.
Az elemzők szerint a kancellárjelölt végleges kijelölésével megvárják az őszi három, az egykori NDK-hoz tartozó tartományban sorra kerülő választásokat. A három közül kettőben, Türingiában és Szászországban a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt jelentősen megelőzi a CDU-t.