Az elmúlt hetekben Közép-Európában több helyen is orosz kémeket füleltek le. Ausztriában a néhány éve feloszlatott Alkotmányvédelmi és Terrorizmusellenes Szövetségi Hivatal egyik volt munkatársát tartóztatták le, miután a gyanú szerint 2022-ben továbbította az osztrák belügyminisztérium három volt vezető munkatársa okostelefonjának adatait az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak. Lengyelországban is orosz kémhálózat tagjait kapcsolták le, Csehországban pedig egy Moszkva által finanszírozott hálózatot, amit az orosz propaganda terjesztésére használtak Európa-szerte.
Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója hangsúlyozta az InfoRádióban, hogy a hírszerzés nem orosz sajátosság, más államok is végeznek titkosszolgálati tevékenységet, csak a mérték különböző. "Az elmúlt években azért nem hallottunk arról, hogy Oroszország területén a Nyugattal szemben kritikus embereket likvidáltak volna, vagy bármelyik nyugati országban kritikus hangokat tüntettek volna el nyugati titkosszolgálatok, tehát a likvidálás nem egy elterjedt jelenség" – mondta, és hozzátette, hogy a nyugati tevékenység nagy része elsősorban információszerzésre irányul, nem pedig fizikai likvidálásra vagy manipulációkra.
"Oroszország az elmúlt években újjáépítette az ügynökhálózatát, és nemcsak információszerzéssel, hanem fizikai likvidációval és befolyásolási kísérletekkel foglalkozik. Ez egy olyan kihívás, amire figyelnünk kell, ismernünk kell, és a nyugati titkosszolgálatoknak reagálni kell rá kémelhárítással.
Ez az elmúlt éveknek az egyik legfontosabb kihívása Oroszország felől, amivel a Nyugat szembesül"
– mondta Bendarzsevszkij Anton.
Arról is beszélt, hogy nem véletlen, hogy az utóbbi hetekben közép-európai országokban buktak le orosz kémek, mert most fokozott az orosz jelenlét a háború miatt. Hagyományosan a hidegháború alatt is működtek orosz titkosszolgálati hálózatok külföldön, aztán a '90-es években nagyrészt felszámolták ezeket, mert Oroszországnak nem voltak meg a politikai és a pénzügyi eszközei, hogy fenntartsa. Aztán a 2000-es évek folyamán az fokozatosan változni kezdett, ahogy Oroszország egyre inkább szembefordult a Nyugattal. 2007-ben történt egy ilyen kulcsfontosságú esemény, ezt sokan Oroszország fordulásához kötik, amikor Vlagyimir Putyin a müncheni biztonságpolitikai konferencián 2007 februárjában arról beszélt, hogy Oroszország már nem része a Nyugatnak, hanem önálló pólust képez, és mindent megtesz, hogy a nyugati dominanciát megszüntesse.
"Erre az időszakra datálható, hogy Oroszország ismét egyre aktívabb működésbe kezdett a hírszerzői fronton is. Felduzzasztották az orosz nagykövetségek létszámát, diplomata státuszban voltak, de többségük hírszerző tevékenységet végzett" – magyarázta a posztszovjet térség szakértője. Úgy látja, a 2010-es években a nyugati országok nem nagyon tudtak mit tenni ezzel, mert hivatalosan ezek az emberek diplomaták voltak.
Bendarzsevszkij Anton arra is emlékeztetett, hogy a 2010-es években több a pályája végén tartó európai döntéshozó, aki korábban fontos pozíciókat töltött be, de rendelkezett megfelelő kapcsolati hálóval, bekerült egy sor orosz cég igazgatótanácsába. A legismertebb közülük Gerhard Schröder volt német kancellár, aki a Gazpromban kapott pozíciókat, aztán az Északi Áramlatot építő és fenntartó cégben lett igazgatótanácsi tag. Ennek szerinte az volt a célja, hogy az információszerző tevékenység mellett lobbitevékenységet folytassanak, és ezeknek a politikusoknak a kapcsolati hálóját, politikai súlyát felhasználva befolyással legyenek az európai politikára, hogy ott olyan döntéseket hozzanak, ami kedvező Oroszországnak. Ebben változást 2014 hozott, a Krím-félsziget orosz bekebelezése után szűkülni kezdett az orosz mozgástér, 2022 után viszont végképp véget ért ez az együttműködés. Ezzel egy időben az orosz nagykövetségek létszámát is drasztikusan csökkentették, csak az európai országok területéről 600 orosz diplomatát küldtek el.
"Oroszország 2022 után olyan helyzetbe került, hogy a korábban bejáratott kémhálózata már nem volt működőképes, és teljesen újjá kellett szervezni" – mondta a szakértő. A mostani leleplezések előtt is lehetett hallani erre utaló híreket: Lengyelországban 2023 októberében 14 orosz kémet fogtak el, utána Bulgáriában, Németországban és Norvégiában is voltak hasonló esetek. Ez szerinte azt mutatja, hogy
Oroszország az elmúlt két évben újjá tudta szervezni a titkosszolgálati tevékenységét, új alapokra helyezte, és egyre aktívabban próbál ismét jelen lenni az európai országokban.
A felvetésre, hogy Magyarországon is jelen vannak-e az orosz kémhálózatok, Bendarzsevszkij Anton azt mondta, szeretné azt hinni, hogy Magyarországon legalább olyan profin dolgozik a kémelhárítás, mint más nyugati országokban. Megjegyezte, hogy nagyobb sztorikat nem hallottak az elmúlt években Magyarországról, de biztos benne, hogy itt is vannak orosz kémsejtek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyik Csehországból kiindult botránynak voltak magyar szálai is, a felszámolásában pedig a magyar kémelhárítás is együttműködött a cseh hatóságokkal.
Azt is jelezte, hogy Magyarország ilyen szempontból talán kevésbé van radaron Oroszország számára, mint bizonyos más európai országok. Külön kiemelte Ausztriát, ahol hagyományosan magas az orosz titkosszolgálati működés, vagy Németországot, amely kiemelten fontos Oroszország szempontjából. Nemcsak azért, mert nagy a súlya az európai döntéshozásban, hanem mert sok orosz bevándorló menekült él Németországban. Arról is beszélt, hogy könnyebben tudnak működni az orosz titkosszolgálatok ott, ahol nagy számú orosz állampolgár él, ahogy a régi szovjet utódállamokban ugyancsak sokkal könnyebb a dolguk, például a balti tagállamok, Bulgária vagy Moldova területén.