A nyugat-balkáni országok hónapok óta feszülten várják az Európai Unió régóta ígért bővítési jelentését. Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia töretlenül reméli, hogy előrelépés történik a több mint egy évtizede függőben lévő csatlakozási kérelmeiknél. A közelmúltbeli ukrajnai konfliktus új lendületet adott az EU bővítési törekvéseinek, és újra felélesztette a nyugat-balkáni országok reményeit. A Politico szerint az Európai Bizottság javaslattervezete, amelyet a kabinetfőnökök heti ülésén hoztak nyilvánosságra, sokakat meglepett azzal, hogy Bosznia-Hercegovinát és Moldovát is felvette Ukrajna mellé a csatlakoszási tárgyalásokra jogosult országok listájára – írja a Portfolio.
Ez a döntés azonban visszatetszést váltott ki néhány uniós diplomata részéről, akik fenntartásaikat fejezték ki Bosznia-Hercegovina jogállamisági reformok iránti elkötelezettségével kapcsolatban. Szerbia, a régió legnagyobb és legbefolyásosabb országa azért keröült nehéz helyzetbe, mert vonakodott az Oroszországgal szembeni szankciókat elfogadni. Eközben Montenegró az uniós tagság élharcosa, de továbbra is vannak akadályok, elsősorban a kulcsfontosságú igazságügyi vezetők kinevezésével kapcsolatban, ami hátráltatja a csatlakozási fejezetek lezárását.
Brüsszel fokozza a balkáni országokkal való kapcsolattartást az EU vezetőinek döntő fontosságú csúcstalálkozója előtt, ahol a bizottság bővítési javaslatainak sorsáról döntenek.
Bár fontos lépés az új csatlakozási fejezetek megnyitása, mind a három ország még várhat a tényleges bővítésre és az uniós tagságra: az EU alapszabálya, hogy csak a területi viták lezárása után léphet be egy ország az államszövetségbe. Ukrajna a háború miatt van ettől messze, Moldovában Transznisztria helyzete akadályozza a csatlakozást, míg Bosznia-Hercegovinának is több rendezetlen ügye van Szerbiával, valamint az ország részét képező Szerb Köztársasággal.