Salát Gergely: az USA stratégiája miatt észszerű kínai lépés az atomfegyverkezés

A Kínai Népköztársaságban az 1950-es évek végén szovjet támogatással kezdték meg az atomfegyverek kifejlesztését Mao Ce-tung államelnök utasítására. A távol-keleti ország vezetése aztán 1964. október 16-án a Lop Nur kísérleti telepen, a Góbi sivatag selyemútja mellett robbantotta fel első – 596-os kódjelű – atombombáját, amelyik a Nagaszakira ledobott amerikai „Fat Man" elnevezésű bombára hasonlított. A 25 kilotonna hatóerejű és U–235 hasadóanyaggal működő bomba felrobbantásával Kína a világ ötödik atomhatalmává lépett elő.

Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy Kína mindezek után évtizedekig, egészen a 2020-as évek elejéig igazán számottevő fejlesztést nem végzett ezen a téren, nagyjából 200-300 nukleáris töltettel rendelkezett. A kommunista népköztársaság senkit sem akart megtámadni az elmúlt évtizedekben és a politikai vezetés úgy gondolta, hogy ez a nukleáris arzenál bőven elég ahhoz, hogy fenntartsa az elrettentést. Addig nem is változott ez az álláspont, amíg Kína szempontjából „kedvező volt a nemzetközi környezet”.

A Kínai Népköztársaság néhány évvel ezelőtt azonban új utakat nyitott, felmérte a nemzetközi helyzetet és úgy ítélte meg,

ahhoz, hogy globális hatalommá váljon és az egyre ellenségesebb környezetben is komolyan vegyék az elrettentőképességét, növelnie kell az atombombáinak a számát.

A Pentagon legújabb jelentése szerint Kína jelenleg 500 működőképes robbanófejjel rendelkezik. Salát Gergely hozzátette: az ázsiai ország 2030-ra 1000-re, 2035-re pedig 1500-ra növelné atombombái számát. Összehasonlításképpen

az Egyesült Államoknak 5200, míg Oroszországnak 5800 ilyen rakétája van,

ami azt jelenti, hogy az USA pillanatnyilag tízszer annyi atomtöltettel rendelkezik, mint Kína.

Kína céljai nem változtak a nukleáris arzenálját illetően, továbbra is az elrettentés a fő szempont a fejlesztésekkel kapcsolatban. Salát Gergely emlékeztetett, hogy Kínának van egy olyan doktrínája, amivel más ország nem rendelkezik, még az Egyesült Államok sem. Ebben deklarálták, hogy nem használnak elsőként atomfegyvert egy konfliktusban. „Csak abban az esetben vetnének be nukleáris fegyvert, hogyha nukleáris csapás érné őket” – magyarázta a sinológus.

Salát Gergely szerint a kínai vezetés mostani lépése észszerű, ugyanis

az Egyesült Államok hosszú évek óta valamennyi nemzetbiztonsági stratégiájában feltünteti, hogy Kína a fő riválisa és az ázsiai nagyhatalom visszaszorítása a célja.

„Egyes amerikai politikusok nyíltan beszélnek egy esetleges Kína elleni háborúról Tajvan körül vagy máshol, tehát olyan a nemzetközi hangulat, hogy egy olyan globális ambíciókkal rendelkező országnak, mint amilyen Kína is, szüksége van annyi atomfegyverre, ami – még ha töredéke is az amerikai vagy az orosz arzenálnak – komoly elrettentő erőt jelent” – mondta az InfoRádióban a Kína-szakértő.