- Csiki Varga Tamás: júliusban ratifikálhatják a törökök a svédek NATO-csatlakozását
- Közölte a Kreml, mit fog lépni Svédország NATO-csatlakozása esetén
- Hirtelen begyorsultak a magyar fejlemények is a svéd NATO-csatlakozás ügyében
- Svédország NATO-tag lehet - megvan az egyezség?
- Váratlan feltételt szabott Recep Tayyip Erdogan a svéd NATO-tagság támogatásához
Miután török jóváhagyás nélkül Svédország – vagy akár Finnország – sem lehetne NATO-tag, Ankara nagyon komoly elvárásokat támasztott velük szemben, sőt, más területen is próbálta kamatoztatni a helyzetét – fogalmazott Tarik Demirkan, aki szerint
a hónapok óta zajló alkudozás során Törökország más, érdektelennek tűnő témákban is előnyökre tudott szert tenni.
A Türkinfó főszerkesztője biztosra vette, hogy Törökország nem fogja megakadályozni a svéd csatlakozást, csak ennek majd megkéri az árát.
Példaként említhető az amerikai új F–16-os, sőt, F–35-ös vadászgépek kérdése, amivel kapcsolatban az Egyesült Államok korábban embargót hirdet, mondván, hogy Törökország túlzottan közeli kapcsolatokat kezdett ápolni Oroszországgal. Az utóbbi napokban viszont Washington már sokkal engedékenyebb hangot ütött meg a kérésben, és Ankara várhatóan mégis megkapja a repülőket – tette hozzá az újságíró, kiemelve: természetesen a két kérdést nem kapcsolják össze egyértelműen, de
végeredményében az amerikai gépek leszállítása az ára a svéd csatlakozásnak.
Hivatalos nyilatkozat még nem született, de Joe Biden amerikai elnök, illetve az amerikai külügyminiszter nyilatkozatai azt sugallják, hogy a szóban forgó embargót meg fogják változtatni, vagy eltörlik.
Ami Törökország esetleges uniós csatlakozását illeti, az egy egészen más kérdés – folytatta Tarik Demirkan. Szerinte Ankara követelése jogos, és helyén való felvetés – miszerint az EU kezdje újra a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, tekintve hogy immár közel ötven éve várnak a tagságra – de egyáltalán nem reális – egyik fél szempontjából sem.
A Türkinfó főszerkesztője nem gondolná, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök komolyan gondolná országa beléptetését az EU-ba, hiszen ezt a török jogrend sem igazán teszi lehetővé; ráadásul a csatlakozás után át kellene venniük az unió jog- és szabályozó rendszerét valamilyen arányban, ami nagyon megnehezítené, akár el is lehetetlenítené az egy kézben centralizálódó hatalmi struktúrát, amivel nyilván Erdogan is tisztában van. „Röviden: nem hiszem, hogy Ankara nagyon aspirálna Törökország belépésre” – fogalmazott.