A támadók többsége például pénzügyi, családi és egészségügyi problémák miatt szenved el fokozott stresszt, legalább ötven százalékukat pedig minimum részben valamilyen sérelem motiválta. Ez lehet munkahelyi probléma, vélt személyes sérelem vagy családi probléma is az amerikai titkosszolgálat Nemzeti Fenyegetésértékelő Központjának jelentése szerint, melyet a CNN cikke ismertet.
173 tömeggyilkosságot vizsgáltak meg az anyagban, melyeknek elkövetői 2016 és 2022 között végeztek áldozataikkal. Minden esetben legalább három halálos áldozata volt a tetteknek, melyeket nyilvános vagy majdnem nyilvános helyeken – templomokban, iskolákban, üzletekben – követtek el.
A fegyveres támadások háromnegyedében legálisan szerezték be az elkövetők a fegyvereket, a negyedüknek volt ugyanakkor legalább egy illegálisan vásárolt fegyvere is. Az elkövetők 57 százaléka volt fehér, míg 34 százaléka színes bőrű, de azt is kiemelték, nem lehet pontos demográfiai profilt meghatározni arra nézve, hogy kiből lesz tömeggyilkos.
Vannak ugyanakkor kiemelkedően egybevágó viselkedési sémák, melyeken az elkövetők osztoznak.
A legtöbben férfiak, akik viselkedése már korábban aggodalmat kelt másokban fenyegetések vagy erőszakos cselekedetek révén.
"A támadók közel feléről kiderült, hogy családon belüli erőszakot, nőgyűlölő magatartást vagy mindkettőt tanúsított" – áll a jelentésben.
A közelmúltban Kaliforniában történt lövöldözések, amelyek három nap alatt 18 ember halálát okozták, rávilágítanak a támadók és az indítékok sokféleségére. A feltételezett lövöldözők 66 és 72 éves ázsiai férfiak voltak, ami meglepő.
"Mindenkit arra kell bátorítani, hogy jelentsék azokat a viselkedéseket, amelyek miatt aggódnak saját vagy mások biztonságáért" – áll a jelentésben, kiemelve "a mentális egészségügyi szükségletek, a társadalmi elszigeteltség, a kábítószerrel való visszaélés és a válsághelyzetben lévő egyének kezelésére szolgáló közösségi erőforrások iránti fokozott igényt".
A jelentésből az is kiderül, hogy a támadások ötödében extrém vagy gyűlöletbeszéden alapuló indíték állt az erőszakos cselekedet mögött. Az elemzés szerint a támadók közel kétharmada büntetett előéletű volt, több mint egyharmaduk ellen korábban erőszakos bűncselekmények miatt emeltek vádat, 41 százalékuk pedig legalább egyszer családon belüli erőszakot követett el.