A tajvani minisztérium részéről leszögezték, a feszültség csökkentése érdekében kapcsolatba léptek más országokkal, egyebek között az Egyesült Államokkal.
A tajvani vezetés azt is felrótta Kínának, hogy a sziget közelében kedden, Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatására reagálva indított hadgyakorlata "sérti Tajvan szuverenitását".
Sajtótájékoztatóján a védelmi tárca szóvivője, Szun Li-fang azt mondta, a manőver során a kínai erők tajvani területi vizekre hatoltak.
Tajpej emellett "pszichológiai hadviseléssel" vádolta Pekinget, s arra intette a lakosságot, "ne higgyen az álhíreknek".
Nancy Pelosi szerdán találkozott több tajvani vezetővel, köztük Caj Jing-ven elnökkel is, az egyeztetések során pedig leszögezte:
az Egyesült Államok továbbra is "sziklaszilárd elszántsággal" védelmezi a demokráciát "Tajvanon és szerte a világon".
Az elnökkel közös sajtótájékoztatóján Pelosi mindazonáltal kiállt a status quo mellett, hozzátéve: jóllehet Washington tiszteletben tartja az egy Kína elvét, a Tajvannal vállalt szolidaritás "fontosabb, mint valaha". Az Egyesült Államok nem hagyja magára Tajvant - fogalmazott.
Caj Jing-ven a maga részéről hangsúlyozta: Tajvan a növekvő kínai fenyegetés ellenére sem hátrál meg, és ragaszkodik szuverenitásához, valamint demokratikus berendezkedéséhez.
Kína saját területének tekinti az önálló kormányzattal rendelkező szigetet, és hevesen tiltakozott Pelosi látogatása ellen. A kínai külügyminisztérium közleményében hangsúlyozta, hogy az amerikai politikus látogatása súlyosan fenyegeti a békét és a stabilitást a Tajvani-szorosban, valamint árt a kínai-amerikai kapcsolatoknak. Ezzel párhuzamosan a kínai néphadsereg keleti régióért felelős parancsnoksága közölte, hogy különböző haderőnemek részvételével indít hadgyakorlatot Tajvantól északra, délnyugatra és északkeletre helyi idő szerint kedden éjszaka.
Az Egyesült Államok hetedik flottája időközben a Twitteren közölte, hogy a július eleje óta a térségben tartózkodó Ronald Reagan repülőgép-hordozó jelenleg délre hajózik Tajvantól, a Fülöp-szigeteknél. Az amerikai haditengerészet által közzétett felvételeken a Ronald Reagant lehetett látni a Carl Brashear ellátóhajó oldalán.
Ezenfelül az amerikai tengerészgyalogság Tripoli nevű hajója is a térségben tartózkodik Tajvantól keletre.
A Pentagon tagadta, hogy a hadihajók jelenléte a térségben összefüggésben állna Pelosi látogatásával.
Bekérette a kínai külügyminisztérium helyi idő szerint kedd este az Egyesült Államok pekingi nagykövetét.
Peking határozott tiltakozását fejezte ki Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatása miatt. Emellett gazdasági szankciókat is kivetett a szigetre.
A Hszinhua kínai állami hírügynökség szerint, Nicholas Burns nagykövetet Hszie Feng külügyminiszter-helyettes fogadta, aki leszögezte: Pelosi látogatása sérti a Peking által vallott egy Kína elvét.
Hszie egyúttal azt vetette Washington szemére, hogy "mást tesz, mint amit mond", a látogatás kapcsán pedig leszögezte: Kína "nem fogja ölbe tett kézzel tűrni".
Felrótta emellett az amerikai külügyminisztériumnak, hogy a tárca weboldaláról eltűnt a "Tajvan Kína része" felirat, és aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok növekvő tajvani fegyverexportja miatt.
Sürgette egyúttal Washingtont, tegyen lépéseket a helyzet enyhítésére, "mielőtt túl késő lesz".
A kínai kormány ugyankkor bejelentette, hogy leállította a természetes homok tajvani exportját, valamint a szigetről érkező hal-és gyümölcsimportot. A szankciók mindazonáltal nem érintik a chipeket és más ipari termékeket.
A politikai feszültség ellenére Kína a sziget legnagyobb kereskedelmi partnere.
Washington a sziget legnagyobb fegyverszállítója. Maga Pelosi Caj Jing-ven tajvani elnökkel közös, szerdai sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy bár kormánya a status quo híve, "az Egyesült Államok nem hagyja magára Tajvant", egyúttal méltatta a sziget demokratikus berendezkedését.
Pelosi a tervek szerint a hét második felében Japánba látogat, ahol Kisida Fumio miniszterelnökkel is találkozik.
Az üggyel kapcsolatban megszólalt az orosz külügyminiszter is.
Szergej Lavrov szerint Washington szándékosan bosszantja Kínát az úttal, büntetlenségét fitogtatva. Megjegyezte: nem lát mást, ami indokolná a lépést, hiszen az Egyesült Államok pontosan tudja, mit jelent ez Kínának.
A Kreml korábban provokációnak nevezte Pelosi útját, és szolidaritásáról biztosította Pekinget.