Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy szerdai lapinterjúban már jelezte, a tervezett Oroszország elleni olajembargó vélhetően napirendre sem kerül a hétfőre és keddre tervezett európai uniós csúcstalálkozón, viszont Budapesten tárgyal majd a részletekről Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök korábban levélben kérte, hogy az olajvásárlási tilalom ügyét vegyék le az EU-csúcs napirendjéről.
Feledy Botond szerint attól azonban, hogy a bizottság elnöke nem lát esélyt arra, hogy az olajembargóról megállapodás szülessen, még nem jelenti azt, hogy a hatodik csomag egyéb részeiről esetleg ne hozzanak döntéseket.
Korábban a német alkancellár azt mondta, hogy Magyarország nélkül is be lehetne vezetni az embargót, de a külpolitikai elemző szerint nehezen védhető ez az álláspont, már csak amiatt is, mert vannak országok a brüsszeli források szerint is, amelyek egyébként szintén nem bánják annyira a halasztást, még ha hangosan nem is álltak ki ezzel.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy közben a német kormány az amerikai javaslatot is elutasította, amely
az olajembargó helyett inkább egy büntetővámos megoldást alkalmazna.
Feledy Botond felidézte, hogy a Bruegel nevű brüsszeli think-tank is felvetette, hogy a büntetővámoknak milyen előnyei vannak.
"Ez azt jelentené, hogy mesterségesen alacsonyan tartott áron vásárolnák meg az olajat, és a büntetővám-bevételeket akár Ukrajnára is lehetne fordítani, vagy az európai energiaátalakításokra. Van ennek racionalitása, a legfontosabb szempont az lenne, hogy Oroszország ne szokjon át más vevőkre világpiaci áron, hiszen akkor az egész akciós csomag értelmét ásnánk ezzel alá" – mondta a szakértő.
A szankció célja az lenne, hogy megtörjék a háborút folytató Oroszországot, de Oroszország az elmúlt hetekben inkább nyert az olajon, mert emelkedett az ára és el is tudta adni a világpiacon a készleteit. A külpolitikai elemző szerint az árplafon bevezetése praktikus intézkedés lenne, illetve Washington most azon is gondolkozik, amit a korábbi hasonló esetekben alkalmazott, hogy nem pusztán azt mondja ki, hogy az Egyesült Államok vagy az európai szövetségesek nem vásárolnak, hanem mindenki mást is közvetett szankciókkal sújtana, aki üzletel az orosz energiaszektorral.
"Ez tovább antagonizálná a világpolitikát, hiszen számos ország nem volt hajlandó elítélni Oroszországot vagy megpróbál semleges, középutas pozícióban lenni. Tehát ebben
benne van az a kockázat, hogy még nehezebb nemzetközi diplomáciai helyzetbe kerül az euroatlanti szövetség,
de ez lehet egy racionális következő lépés" – figyelmeztetett Feledy Botond
Emellett úgy véli, hogy mindenképpen lesznek alternatív szankciós EU-eszközök, de már nemcsak az oroszok elleni fellépésről van szó, hanem az egység szimbolikus felmutatásáról is, és most szerinte ebben van a legnagyobb érzelmi kitettség. Az olajembargóról folyó politikai vita éppen ezt ásta alá, ezért az elemző szerint most az a kérdés, hogy itt van-e olyan diplomáciai megoldás, ami "ad is meg el is vesz".
"Egyelőre ez nem körvonalazódott, nem sikerült a határidő kitolásával sem meggyőzni Magyarországot, és nem hangzott el olyan pénzügyi megoldás, ami ezt segítette volna" – tette hozzá, és úgy látja, a kezdeményezés most mind a két oldalon ott van, hiszen nemcsak az embargó a kérdés, hanem függőben van a helyreállítási alap pénze, és zajlik egy kondicionalitási eljárás is hazánk ellen.
Mindeközben az ENSZ is óvatosságra intett az európai szankciók ügyében, amelyek a világ más pontjain okozhatnak kezelhetetlen élelmiszer-ellátási válságot, elsősorban a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Feledy Botond szerint ezekkel a következményekkel számolnunk kell Európában is.
"Ez egy komoly és jogos felvetés, nem véletlen, hogy nem olyan régen jelent meg egy élelmiszer-biztonsági dokumentum az Európai Bizottság részéről, ami kifejezetten átnézi azokat a lehetőségeket, hogy az európai szövetségesek hogyan tudnak majd segíteni ezeken a régiókon" – mondta az elemző.