Ahogyan arról az Infostart is beszámolt, Ursula von der Leyen a keddi napon – az Európai Parlamentben – bejelentette, hogy megindítják Magyarország ellen a jogállami eljárást. Arról, hogy erre sor került volna-e, ha az április 3-i országgyűlési választásokon a kormányváltásra voksol volna a magyarok többsége, Gyévai Zoltán úgy fogalmazott: ha feltettük volna a kérdést az Európai Bizottságnak, vélhetően azt válaszolják, hogy hipotetikus kérdésekben nem foglalnak állást – ehhez egyébként rendszerint tartják is magukat.
Az EU-Monitor főszerkesztője megjegyezte, Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje néhány napja írt egy levelet az Európai Bizottság elnökének, amiben jelezte azt a készségét is, hogy győzelme esetén másképp álljon a kérdésekhez, amiből Gyévai Zoltán sejteni véli, hogy az Európai Bizottság talán még nem lépett volna. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság nem feltétlen olyan „szőrösszívű” az Orbán-kormánnyal szemben, hiszen a jogszabály, ami alapján az eljárás elindul, 2021. január 1-je óta hatályban van, februárban az Európai Bíróság is hitelesítette, elfogadták az iránymutatásokat, de elkerülendő a magyar választásokba való beavatkozást, kivárták a végét, és azt követően léptek.
„Amikor arról beszélünk, hogy léptek, akkor arról van szó, hogy bejelentés történt, ugyanis maga a konkrét intézkedés valószínűleg csak húsvét után fog megtörténni, körülbelül két hét múlva” – fogalmazott a brüsszeli ügyekben jártas szakértő.
Gyévai Zoltán szerint jelentőséggel bírhat, hogy Ursula von der Leyen az Európai Parlament előtt tette meg a bejelentését, mert a parlament óriási nyomást gyakorolt rá annak érdekében, hogy az Európai Bizottság lépjen már az ügyben, olyannyira, hogy az EP az Európai Bíróság elé vitte a kérdést, feljelentve a bizottságot. Tehát nem lehet véletlen, hogy Von der Leyen az Európai Parlamentben, mintegy a képviselők „megnyugtatására” közölte, hogy az Európai Bizottság most lépni fog – vélekedett.
Ami a jogállamisági eljárás menetét illeti, az EU-Monitor főszerkesztője kifejtette: elsőként a magyar kormány kap egy levelet – egy notifikációt –, amiben az Európai Bizottság részletesen tájékoztatni fog arról, hogy mely pontokban gondolja úgy, hogy Magyarország esetében fennáll a rendelet alkalmazásának az indoka. A bizottságnak egy részletes érvrendszerrel kell majd szolgálnia, hogy miért gondolja úgy, hogy hazánk – egyelőre egyedüliként – kimeríti az eljárás megindításnak lehetőségét. Ezt követően a magyar kormánynak reagálnia kell erre két hónapon belül. Ha a párbeszéd három hónapon belül nem vezet eredményre, akkor az Európai Bizottság ajánlásokkal fordulhat a tagállamhoz, amiket majd az Európai Tanácsnak kell elfogadnia. Ha ez sem működik, a EB már konkrét szankciós javaslatot terjeszthet a Tanács elé, amit minősített többséggel kell(ene) foganatosítania.
Gyévai Zoltán arra is felhívta a figyelmet, ha a felek kimerítik az eljárás összes lehetőségét, teljes hosszát, akkor az 6-9 hónapig is eltarthat. Végül – a szakértő olvasatában –, ha Magyarországnak nem sikerült az aggályokat eloszlatnia, akkor az Európai Bizottság szankciós javaslattal élhet, amiről ismét az Európai Tanácsnak kell majd valamikor szavaznia, és ez forrásmegvonásokkal is járhat.
A témáról bővebben is szó lesz az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában szerda este 7 órától