Tálas Péter: ennél több kell, hogy hiteles legyen az orosz kijelentés

Tálas Péter szerint túl kevés az információ azzal kapcsolatban, hogy hány orosz csapat vagy csapattest indult meg és pontosan milyen irányba az ukrán határ közeléből, ezért tényleges visszavonulásról még nem lehet beszélni. Amelyek eddig elindultak, azok is többnyire az ukrán határhoz közeli helyeken állomásoznak most.

A biztonságpolitikai szakértő azzal kapcsolatban, hogy Moszkva szerint a nyugati háborús propaganda kudarcba fulladt, miután mégsem került sor támadásra a szerdai napon, kifejtette: annak idején, amikor az Egyesült Államok – nagyon hangosan és határozottan – felhívta a figyelmet a háború lehetőségére, pontos dátumokat is említve annak kezdetére (február 16., február 17.), akkor elsősorban a világ, illetve az európai szövetségeseinek a figyelmét akarta felhívni arra, hogy valóban lehetséges egy háború. Tálas Péter azt mondta, az elhangzott dátum csak egy "információs háború" egyik momentuma volt, tehát egész biztosan nem a háború kezdetének pontos idejét jelölte. Már csak azért sem, mert erről az oroszok is tudtak, háborút pedig nem szokás akkor indítani, amikorra az ellenfél vagy a vetélytárs bemondja – jegyezte meg.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója szerint Oroszország jelenleg azon lehet, hogy megfordítsa az információs helyzetet, próbálva elhitetni, hogy egyáltalán nem is akart támadást indítani. De akkor, amikor a világ már tudja, hogy mi történt a Krímmel, és azt, hogy a moszkvai vezetés nyolc éven át támogatta a szeparatistákat, amikor a dumában (orosz parlament alsóháza) a szeparatista területek elismerését javasolják Vlagyimir Putyin elnöknek, akkor

nem csoda, hogy a Nyugat, illetve a NATO kétkedik abban, hogy valódi visszavonulásról van szó

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő. Meglátása szerint a mostaninál látványosabb és határozottabb mozgásoknak kellene bekövetkeznie az ukrán határ közelében ahhoz, hogy hiteles legyen a fent említett orosz kijelentés.

Tálas Péter az egész történetet tekintve úgy véli,

egyértelműen Oroszország pozíciói javultak,

tekintve, hogy képes volt kikényszeríteni azt, hogy tárgyalni kezdjenek vele, ami egy évvel ezelőtt még szóba sem jöhetett. A háborús fenyegetés, az ukrán határra telepített katonák viszont láthatóan beindították a nyugati tárgyalási készséget, ráadásul úgy, hogy Oroszország gyakorlatilag semmit sem ígért cserébe. Tehát ilyen értelemben mindenféleképpen az orosz elnök céljai valósultak meg, legalább részben – ismételte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója.