Afganisztánban 47 százalékkal nőtt a civil áldozatok száma 2021 első felében az előző év azonos időszakához képest, derül ki az ENSZ héten kiadott jelentéséből. A helyzet súlyosbodott azután, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi katonai erők májusban megkezdték kivonulásukat. Azóta a tálib lázadók egyre több területet foglalnak el, az ENSZ szerint mostanra Afganisztán körzeteinek több mint felét tartják ellenőrzésük alatt.
A Külügyi- és Külgazdasági Intézet kutatója úgy véli, hogy az elkövetkezendő hónapokban a tálibok befolyása folyamatosan emelkedni fog. Wágner Péter arra sem lát esélyt, hogy az afgán kormány és a fegyveres lázadók békét kössenek.
Szerinte nyugvópontot az hozhat, ha majd a tálibok az egész országot az uralmuk alá hajtják.
Egyben emlékeztetett, hogy az afgán kormány akkor sem volt képes a területeit megtartani, amikor még több tízezer nyugati, illetve amerikai katona támogatta ebben.
A szélsőséges tálibok legutóbb 20 évvel ezelőtt voltak hatalmon Afganisztánban, akkor kemény iszlámalapú rendszert kényszerítettek a lakosokra. A lányok például nem járhattak iskolába, és a nők nem dolgozhattak. A szakértő szerint,
ha ismét hatalomra jutnak, ilyen szigorú szabályokat nem vezetnek be,
tekintve, hogy a tálibok vélhetően azt akarják, hogy a nemzetközi közösség elismerje őket, ami egy bizonyos pontig azzal a kényszerrel járhat számukra, hogy kicsit rugalmasabban kezeljék a szigorú elvárásaikat. „Hiszen a nemzetközi elismerést nemcsak egy üres papírt jelent, hanem azoknak a nemzetközi segélyeknek a fennmaradását is amelyekből jelenleg az afgán kormány részesedik” – mutatott rá Wágner Péter.
Mindez évi egy-két milliárd euró, ami becslések szerint az afgán költségvetésnek legalább az 50, de akár 80 százalékát is jelentheti.
Közben megállapodás született az Egyesült Államok iraki harci küldetésének lezárásáról is. Wágner Péter szerint erről valójában már hónapok ezelőtt megegyeztek a felek, így az Iszlám Állam előretörésére sem lesz hatással.