Varga Judit bejegyzésében abszurdnak minősítette, hogy a Sargentini-szavazás következtében felmerült egyszerű eljárásjogi kérdésben közel három év alatt tudott csak dönteni a testület, most azonban az unió történetének „egyik legfontosabb és legbonyolultabb” jogi kérdésére mindössze pár hónap döntési időt szán.
„Régóta tudjuk, hogy a brüsszeli balliberális politikusok képtelenek elviselni, hogy vannak tagállamok, melyek a szuverén, önálló nemzetállamok Európájában hisznek, és elutasítják a migrációt. A mostani eljárás is ékes példája az ellenünk folyó politikailag motivált koncepciós eljárásnak” – teszi hozzá a tárcavezető, aki szerint
ezzel azonban megrendítik az egész európai együttműködésbe vetett bizalmat.
Varga Judit ekként zárja Facebook-posztját: „mi továbbra sem engedünk a politikai zsarolásnak, továbbra is a magyar érdekeket fogjuk képviselni itthon, Brüsszelben és a luxembourgi bíróság előtt egyaránt!”
Emlékezetes, az Európai Parlament (EP) 2018. szeptember 12-én adott zöld jelzést a holland zöld párti képviselő, Judith Sargentini nevével fémjelzett, Magyarországgal szembeni kritikus jelentésnek. Az EP-képviselők kétharmados többségi véleménye szerint Magyarországon a jogállamisági kritériumokat tartósan és rendszerszerűen megsértik, és ezért az EP felkérte a tagországok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsot, hogy összhangban az alapszerződés előírásaival, indítsa meg Magyarország ellen a 7. cikk szerinti jogállamisági eljárást.
A szavazáskor a tartózkodó szavazatokat nem számolták leadott voksnak, így sikerült elérni a jelentés megszavazásához, illetve a hetes cikkely aktiválásához szükséges kétharmados támogatottságot. A magyar kormány ezután az eljárásrendi szabálytalanságra hivatkozva fordult az uniós bírósághoz.
Varga Judit korábban a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott, „a kérdés, hogy ki a főnök: a tagállamok vagy az Európai Parlament? Egyértelmű a válasz: a decemberi politikai megállapodásban nem is volt szerepe az Európai Parlamentnek, hiszen a szerződések nem adnak neki efféle legitimitást. Mégis a balliberális képviselők fenyegetik most a bizottságot, az alku egyik tényleges szereplőjét.”
Egy hete döntött úgy az EU luxembourgi bírósága, hogy nem kell visszavonni az EP által 2018 szeptemberében elfogadott határozatot a magyarországi jogállamisági helyzetről, amely alapján megindult Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárás, mivel az utólagos magyar panasztól eltérően nem történt szabálysértés az EP plenárisán leadott szavazatok számolásakor.