Kiss J. László megfogalmazása szerint a szász-anhalti választások a tartomány kis mérete ellenére – alig 20 ezer négyzetkilométer, 1,9 millió választópolgárral – óriási politikai jelentőséggel bírt, hiszen ez volt az utolsó „nagy erőmérés-próba, hangulati teszt” a szeptember 26-i parlamenti választások előtt.
A tétet ráadásul az is fokozta, hogy Szász-Anhalt azon tartományok egyike, ahol az Alternatíva Németországnak az egyik legerősebb párt: 24,3 százalékot ért el 2016-ban.
„A válasz erre egy káprázatos CDU-győzelem, ami nagyon jó lökés Armin Laschet pártelnöknek, a párt kancellárjelöltjének is.”
Ugyanis a Kereszténydemokrata Unió korábbi eredményét plusz 7,3 százalékkal közel 40 százalékra növelte, ami a második helyen végző AfD-hez képes már 16,3 százalék többletet jelent az elért szavazatok tekintetében.
Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint a CDU sikere alapvetően két dologgal magyarázható: egyfelől azzal, hogy járványok idején jellemzően a hivatalban lévő kormányok kerülnek előnyösebb helyzetbe, ami itt is érvényesült, másrészt, hogy
a központi témát nem a szociáldemokrata–konzervatív, vagy a zöld és konzervatív ellentét határozta meg, hanem a CDU–AfD szembenállás.
„Ez volt az a polarizáció, aminek a többi párt is az »áldozatául esett«, hiszen nemcsak az AfD veszített, hanem lényegében a baloldaltól kezdve egészen a zöldekig, az SPD-ig bezárólag. Az FPD – átlépve az 5 százalékos küszöböt – tíz év után viszont visszakerült a parlamentbe – jegyezte meg a Corvinus tanára, aki nagyon pozitív fejlődésnek nevezte a CDU szempontjából a látottakat, azt követően, hogy az elmúlt tizenegy tartományi választáson állandó mélyrepülésben volt.
A stratégiai szempontból „rendkívül fontos” CDU-győzelmet az is fölértékeli, hogy több közvélemény-kutatás is azt vetítette előre, hogy az Alternatíva Németországért, ha nem is sokkal, de megelőzi a kormányzópártot. Azzal együtt, jegyezte meg a Németország-szakértő, hogy a szélsőségesnek felfogható AfD továbbra is jelentős erőt képvisel, ugyan 3,5 százalékot veszített, de 20,8 százalékkal rendelkezik, vagyis éppen a szász-anhalti politikai viszonyokat tekintve gyakorlatilag
regionális néppártnak tekinthető.
Kiss J. László szerint a legtöbb párt gyenge szereplésében a kampánytéma is sokat nyomott a latba, miután a járvány közepette a szociális biztonság és a gazdaság – munka, oktatás – kérdése állt a fókuszba, amiben a CDU biztosítani tudta a kompetenciáit. Szemben például az SPD-vel, amit a választók többsége nem olyan pártnak fog föl, mint a szociális igazságosság pártja, vagy amely a munkavállalókat képviseli, így vélhetően a mélyrepülésük az őszi parlamenti választásokra is ki fog terjedni. Háttérbe szorultak továbbá a környezeti- és klímakérdések, ahogyan a migrációs problémakör, utóbbi elsősorban az AfD számára volt kedvezőtlen. De – tette hozzá a szakember – a digitalizáció és modernizáció is meglehetősen hátul kullogott mint kampánytéma.