1,3 milliárd adag koronavírus elleni vakcinát adtak be eddig világszerte, de a mennyiségnek mindössze egyetlen százaléka került Afrikába, az arány pedig hétről hétre alacsonyabb – írja a The Guardian. Ha egyetlen számban kellene összefoglalni, mit jelent az oltások egyenlőtlen eloszlása, ez egészen biztosan megfelelne a célnak. A fejlődő országok gondjait ugyanakkor csak annyival, hogy több vakcinát juttatnak nekik, még nem lehetne megoldani.
Afrikától Latin-Amerikán át Ázsiáig és a karibi térségig mindenhol ugyanazokkal a kihívásokkal kerülnek szembe az országok. Gondok vannak az oltás országon belüli logisztikájával, az egészségügyi ellátórendszer szervezettségével és sok helyen az oltásokkal kapcsolatos bizalmatlansággal is.
Csapdába ejtette az országokat a Szérum Intézet zárlata
Afrikában a legnagyobb a baj az oltások hiánya. A kontinensen eddig összesen 28 millió adagot adtak be: ezzel mindössze Afrika lakosságának kevesebb mint 2 százaléka volt beoltható. A probléma gyökere abban rejlik, hogy 40 afrikai állam úgy döntött, a COVAX-re bízza magát. A COVAX pedig leginkább az indiai Szérum Intézetre, ahonnan most nem érkezik vakcina.
A WHO múlt csütörtökön ismertette, hogy két héten belül 20 millió adag AstraZeneca vakcinára van szükség ahhoz, hogy mindenki megkaphassa második oltását a megfelelő időben a kontinensen, ahhoz pedig, hogy szeptemberig legalább Afrika lakóiak 10 százalékát beoltsák, 200 millió adag kell.
"Afrikának most kell oltás. Ha nem kap, azzal életeket és reményt veszít.
Azt korai még megmondani, hogy elkezdődött-e a harmadik hullám a kontinensen, de azt látjuk, hogy az esetszámok emelkednek és az idő telik. Meg kell kérnünk azokat az országokat, amelyek már végeztek a legveszélyeztetettebbek beoltásával, hogy adományozzanak Afrikának a náluk található oltáskészletből" – fogalmazott Matshidiso Moeti, a WHO Afrikáért felelős regionális igazgatója.
Az ütemezés problémás
Az oltásadagok szállításának késlekedése sok ország immunizációs programjába beleszólt. A Dél-afrikai Köztársaság az AstraZeneca oltásának használatról letett amiatt aggódva, hogy az nem elég hatásos a helyi variánssal szemben: 30 millió Pfizer-vakcinát rendelt, amiből összesen 1,3 millió érkezett meg, június végéig pedig további 4,5 milliót várnak. 31 millió Janssen-oltást is vásároltak, de ebből még nem érkezett az országba.
A 60 milliós állam lakosságának 67 százalékát szerették volna februárig immunizálni, de egyelőre messzi a cél.
Latin-Amerikában és a karibi térségben is hasonló a helyzet: a világ lakosainak 8 százaléka él itt, de a koronavírusos halálozások 30 százaléka származik innen. Peruban eddig mindössze a lakosság öt százalékát sikerült beoltani. De gond van Nepálban is, sőt, még az oltást magának megtartó India sem tud eleget készíteni ahhoz, hogy megfelelő ütemben folytassa az immunizálást.
Szállítási gondok
A fejlődő világ másik nagy gondja a logisztika. Malawiban lejárati idejük túllépése miatt kellett megszabadulni felhasználatlan oltásadagoktól, és gond az is, hogy az egészségügyi ellátórendszer közel sem megfelelően kiépített mindenhol. A WHO afrikai régiójának egyes államai példaértékű módon szervezték meg az oltási programot, de kilenc ország csak a rendelkezésére álló adagok negyedét tudta beadni, 15 ország pedig mindössze felét.
"Az elkötelezettség és a hazai források biztosítása döntő fontosságú. Amikor az Elefántcsontparti Köztársaság kérelmezte, hogy a COVAX-tól megkaphassa az ultrahideg szállítási láncokat igénylő vakcinákat,
a kormány az elnöki repülőgépet küldte a készletért.
Ez az a fajta elkötelezettség, amelyre szükség van" – mondta Phionah Atuhebwe, a WHO új vakcinák bevezetéséért felelős afrikai tisztviselője.
Ahogy az egészségügyi szakértők rámutatnak, ott voltak a legsikeresebbek az adagok beadásával, ahol – mint például Angolában – a legjobban felkészültek a veszélyeztetett népességcsoportok feltérképezésével, az emberek szűrésével és az időpontok előzetes ütemezésével.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!