Lassan úgy változik, szinte óráról órára a helyzet, mint egy szappanopera - fogalmazott sommásan Gálik Zoltán az InfoRádióban azután, hogy Boris Johnson csütörtök este telefonon beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, majd mindketten nyilatkoztak – egészen eltérően.
Leegyszerűsítve, a halászati kérdések arról szólnak, hogy az uniós országok halászhatnak-e brit felségvizeken, illetve hogy a britek el tudják-e adni halászati termékeiket az EU-ban, az úgynevezett dinamikus igazolás kérdése pedig azt jelenti, hogy az uniónak az újonnan létrehozott szabályaihoz az Egyesült Királyság fog-e automatikusan csatlakozni, igazodni. E két területet kell még lezárni a megállapodáshoz, de ehhez nagyon nagy politikai akarat kell mindkét fél részéről – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense.
Azzal kapcsolatban, hogy tegnapi nyilatkozatában a Downing Street szóvivője ismét arról beszélt, hogy ha nem születik megállapodás (és szerintük ez a valószínű), akkor az Egyesült Királyság és az Európai Unió közti kétoldalú kereskedelmi forgalom az ausztráliai típusú feltételrendszer alapján folytatódik, Gálik Zoltán kifejtette:
a britek nagyon szeretik ezt emlegetni, pedig Ausztráliával nincs az uniónak olyasfajta kereskedelmi megállapodása, mint amit az Egyesült Királyság el akart most érni.
Mindenesetre ez azt jelentené, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános vezérelvei szerint működne a két fél kapcsolata, vagyis jönnének a határellenőrzések, a vámok, a bürokratikus akadályok miatt lelassulna a kereskedelem. Azt mindkét fél lehetséges útként jelölte meg, hogy elképzelhető, hogy nem azonnal vezetnék be ezen intézkedéseket, hanem még egy, hetekig-hónapokig tartó újabb átmeneti időszak következne, ameddig például a repülőgépek le tudnának szállni egymás országaiban vagy a gyógyszerforgalom nem akadna el még az átfogó megállapodás híján sem.
Még egy bonyolódó kérdéskör
A brexit mellett számos problémás kérdéssel kell most foglalkoznia az Európai Uniónak, és úgy tűnik, ilyen lehet a jogállamiság kérdése is. Miután az Európai Parlament szerdán jóváhagyta az EU következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról szóló megállapodást, csütörtöki határozatában azt deklarálta, hogy érvénytelen a csúcson az uniós állam- és kormányfők által a rendelethez csatolt záradék, amely szerint felfüggesztik a jogállamisági eljárás alkalmazhatóságát az Európai Unió Bíróságának (EUB) jóváhagyásáig.
A helyzet nemzetközi jogilag Gálik Zoltán szerint nagyon egyszerű: van egy kötelező érvényű jogi határozat, az Európai Tanácsnak van egy konklúziója, amelyben megfogalmazta azokat a jogállamisággal kapcsolatos elveket, valamint azokat az eljárásokat, melyeket követni kell – és amit az Európai Parlament elfogadott.
"A csütörtöki nem egy kötelező érvényű jogi dokumentum, tehát továbbra is azok az elvek érvényesek, amelyeket a Tanács és a Parlament közös határozata fogadott el.
Vagyis bevezetésre kerülnek ezen elvek, de akkor lehet csak alkalmazni őket, ha az EUB ez ügyben megnyilvánul. Be kell majd adni egy keresetet (ezt jövőre lehet megtenni), és az eljárás gyorsaságától (egyszerű vagy gyorsított) függ majd, hogy mikor lép hatályba ez az intézkedéscsomag. Az EUB viszont meglehetősen aktív lesz a következő hónapokban, hiszen a jogállamisági elvekkel kapcsolatban két határozatot is fog hozni Lengyelország és Magyarország ügyében is.