Lengyelország koalíciós miniszterelnök-helyettese kilátásba helyezte, hogy országa kihátrálhat a vétóból

Jaroslaw Gowin az Európai Bizottság illetékeseivel folytatott brüsszeli megbeszélése után azt mondta: belátják, hogy a költségvetési vétó a szándékaikkal ellentétesen mind Lengyelországnak, mind az EU többi országának anyagilag is kárt okozna és ezt nem szeretnék – írja a portolio.hu a Reuters hírügynökség jelentése alapján.

Gowin azt is mondta: ha már tényleg nem lehetséges megváltoztatni az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet (márpedig a jelek szerint nem lehet, mert azt se az Európai Parlament, se a többi 25 tagállam nem akarja), akkor

megelégszenek egy olyan jogilag kötelező érvényű deklarációval a Bizottságtól, ami rögzíti, hogy csak az EU-s pénzekkel összefüggésben és csak objektíven lehet használni a mechanizmust

és elvárják azt is, hogy ezt a deklarációt erősítsék meg az állam- és kormányfők is a jövő heti EU-csúcson.

A lengyel kormányfőhelyettes a hírügynökség tudósítása szerint azt mondta: "Ezt a Bizottság által készített magyarázó nyilatkozatot az állam- és kormányfőknek is támogatniuk kell. Ez világossá teheti, hogy a jogállamisági mechanizmust nem lehetne felhasználni arra, hogy nyomást gyakoroljanak a tagállamokra az uniós források megfelelő felhasználásán kívüli területeken."

A nyilatkozat utolsó szavai arra utalhatnak, hogy esetleg szűkítenék a mechanizmus alkalmazási területeit, amelyek 6 konkrét és egy nagyon tág, homályos feltételrendszer szerint tennék megindíthatóvá az EU-pénzes szankciókhoz vezető eljárást. A jogállamisági mechanizmus rendelettervezetére hivatkozva jelzett politikai vétót november 16-án a magyar és lengyel nagykövet az uniós büdzséről és helyreállítási alapról szóló állásfoglalások során. Ezt azért tették, mert a szigorúra sikeredett jogállamisági mechanizmushoz elég a tagállamok minősített többségének támogatása (legalább 15 tagállam, amelyek az együttes lakosság legalább 65 százalékát képviselik), így több mint 20 tagállam egyértelmű támogatása miatt könnyen leszavazták volna a magyar és lengyel párost a formális szavazás során. Ezt a két másik, egyhangúságot igénylő rendeletnél a vétóval akarták megakadályozni és fel akarták puhítani a jogállamisági mechanizmust.

Varsó és Budapest: szoros kapcsolat

Ennek érdekében előbb

november 24-én Budapesten elfogadott a két kormányfő egy kétlépcsős nyilatkozatot a patthelyzetből való kiútként, ami a mechanizmus jelentős felpuhításának és a jövő ködébe vesző elfogadásának célját tartalmazta a vétófeladásért cserébe.

Ezt lényegében visszautasította a német soros elnökség, illetve a többi 25 tagállam és az Európai Parlament, így november 30-án Varsóban találkozott ismét a két kormányfő, hogy egyeztessék a stratégiájukat. Azután azt közölték, hogy nyitottak a német elnökség javaslataira és egy megoldás több lehetséges variációját is átbeszélték.

Aznap, tehát hétfőn Angela Merkel német kancellár egyrészt cáfolta Orbán Viktor magyar kormányfő érvelését a jogállamisági mechanizmus kapcsán, illetve arra szólított fel, hogy minden érintett félnek engednie kell valamennyit, mert különben nem lehet megoldani a "kör négyszögesítését", azaz kompromisszumra van szükség. Ezután az utóbbi napokban intenzív tárgyalások zajlottak, miközben Brüsszelből olyan hírek szivárogtak, hogy milyen megoldás segítségével haladna tovább a közösség a lengyel-magyar vétó megmaradása esetén és ma reggel összegeztük a lehetséges forgatókönyveket is.

Ebben a Reuters már jelzett egy új információt. Ez úgy szólt, hogy a jövő heti EU-csúcs kapcsán azt mérlegelik az állam- és kormányfők, hogy

kiadnak egy nyilatkozatot, miszerint a jogállamisági mechanizmus szankciói objektív megítélés alapján születnek és az Európai Bíróság előtt megtámadhatók.

Ez és a fenti lengyel miniszterelnök-helyettesi jelzés nagyon egybecseng és a bírósági megtámadási útról is volt már szó az elmúlt napokban. A jelek szerint tehát ennek az írásos garanciaadási útnak a mentén megváltozott a lengyel kormány hozzáállása a vétó ügyében.

Az osztrák biztos már tudta

A 444.hu írta meg, hogy az Johannes Hahn, az EU költségvetési ügyekért felelős osztrák biztosa már csütörtök délután arról írt Twitterre, hogy szerinte péntekre megoldódhat a költségvetés kérdése.

A poszt így szólt: "Ma minden a 2021-es költségvetésről szól: elkezdődött a trialógus, és informális tárgyalások is kezdődtek, azzal a céllal, hogy holnapig megegyezzünk. Ez biztosíthatja a 2021-es költségvetés elfogadását, és a pénz áramlását január 1-től."