Harmincöt nappal az idén január elsején bekövetkezett brit EU-kilépést követő átmeneti időszak lejárta előtt mind több szakértő kezdi valószínűsíteni, hogy Nagy-Britannia végül formális kilépési megállapodás nélkül szakítja meg kapcsolatait az Európai Unióval. A hét elején látszólag Michel Barnier is már-már a megállapodási esélyről való lemondást képviselte, midőn kedden kilátásba helyezte, hogy adott körülmények között az uniós oldal nem folytatja a tárgyalást.
Ehhez képest keltett pénteken feltűnést, hogy bár a brit pozícióban az elmúlt napokban nem következett be elmozdulás, ám a francia politikus – aki csütörtökön hagyhatta el belgiumi karanténját, ahova egy munkatársának pozitív koronavírustesztje miatt volt kénytelen visszavonulni – végül mégis a péntek esti londoni utazás és ezzel a személyes alkudozás folytatása mellett döntött.
Brüsszeli elemzők nem zárnak ki bizonyos kapcsolatot az európai uniós tárgyalási hajlandóság fenntartása és a közösségi keretköltségvetés – valamint a leendő helyreállítási alap – véglegesítése körül a magyar–lengyel vétó miatt kialakult patthelyzet között. Mujtaba Rahman, az amerikai tulajdonú brüsszeli Politico szakértője legfrissebb levezetésében kifejezetten úgy véli, hogy
az EU – és vele az EU ügyeit e félévben intéző soros német elnökség – súlyos kudarcának minősülne, ha úgy zárulna a félév, hogy mindkét ügyben holtpontra jutnának.
Brexitügyben amúgy a tárgyalásokon nyitott kérdések köre hónapok óta változatlan: mindmáig eredménytelen az alkudozás a brit felségvizeken található halállomány európai uniós elérhetőségéről, az egyenlő piaci versenyfeltételek (és így ez ezeket szavatoló szabályozási környezet) harmonizálásáról, valamint a majdani végrehajtási és felügyeleti eljárásrendről (itt főként az Európai Bíróság majdani szerepe számított eddig megoldhatatlan problémának).
Az Európai Parlament mindenesetre december 28-ra kitűzte egy lehetséges rendkívüli pótülés megtartását, ha csak akkorra volna mód a célul kitűzött kilépési megállapodás tető alá hozására.