Az Európai Parlament és az Európai Tanács megállapodásra jutott az EU jövőbeli finanszírozásáról - közölte kedd este az Európai Parlament sajtóirodája.
Tíz hét intenzív tárgyalás után az EP tárgyalódelegációja kompromisszumot kötött az ET elnökségével a többéves pénzügyi keretről (a 2021-27 közötti MFF-ről) és az új saját bevételekről szóló politikai megállapodásról. A megállapodást most mindkét intézménynek jóvá kell hagynia.
A politikai megállapodásban az EP 16 milliárd euróval többet harcolt ki annál, mint amennyiről az uniós állam- és kormányfők júliusi csúcstalálkozójukon megállapodtak. 15 milliárd eurót a polgárokat a koronavírus-járvány ellen védő, a következő generáció számára lehetőségeket teremtő, és az európai értékeket védő kiemelt programokra költenek majd el. A maradék egymilliárd euró a jövőbeli esetleges igényeket és válságok kezelését szolgáló, rugalmasan felhasználható összeget emeli.
A parlament elsődleges célja azoknak a kiemelt programoknak az erőteljesebb támogatása volt, amelyek az Európai Tanács 2020. júliusi megállapodása miatt az alulfinanszírozottság veszélye fenyegetett. A tanácsi döntés ezzel figyelmen kívül hagyta az olyan uniós célkitűzéseket, mint a zöld megállapodás és a digitális menetrend.
Az újabb források elsősorban versenyjogi bírságokból (ezeket az uniós szabályozásnak nem megfelelően működő vállalatok fizetik) származnak, összhangban azzal a régóta hangoztatott parlamenti kéréssel, hogy az Európai Unió által beszedett pénzek maradjanak az uniós költségvetésben.
A kompromisszumos megállapodásnak köszönhetően
az Európai Parlament reálértéken megháromszorozza az uniós egészségügyi programra jutó forrást,
az Erasmus+ számára egy egész évnyi forrással többet juttat, és biztosítja, hogy a kutatásra szánt összegek folyamatosan emelkedjenek.
A tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy a helyreállítási tervhez szükséges hitelfelvétel közép- és hosszútávú költségeit nem szabad sem az MFF-ben már bejáratott befektetési programok rovására, sem pedig a tagállamok bruttó nemzeti termékén alapuló hozzájárulásának növelésével rendezni. A parlamenti tárgyalók ezért a következő hét évre menetrendet javasoltak az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetésére. A menetrend a jogilag kötelező érvényű intézményközi megállapodás része. A menetrendben
a 2021-től bevezetendő, műanyagokra kivetett adóból származó bevétel
mellett 2023-tól (és valószínűleg a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmussal együtt) az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS), 2024-től a digitális adón, és 2026-tól a pénzügyi tranzakciós adón alapuló bevétel, valamint a vállalati szektortól származó pénzügyi hozzájárulás vagy új egységes társaságiadó-alap szerepel.
Az Európai Parlament a Következő nemzedék EU nevet viselő helyreállítási alap kifizetéseivel kapcsolatban elérte, hogy a három intézmény (a EP, ET, EB) rendszeres találkozókon mérje fel az uniós szerződés 122. cikke alapján tett kifizetések felhasználását. A pénzeket átlátható módon kell elkölteni, és a tanáccsal együtt a parlament is ellenőrizni fogja az előzetesen elfogadott terveknek való megfelelést.
A helyreállítási eszköz az Európai Unióról szóló szerződés 122. cikkén alapul, amely nem szán szerepet az Európai Parlamentnek. A parlament és a tanács azonban egy új eljárás keretében - "konstruktív párbeszéd" - a bizottság értékelése alapján felmérheti, hogy milyen a 122. cikk alapján kezdeményezett jogi aktusok költségvetési hatása.
A költségvetés és a Következő nemzedék EU program teljes összegének legalább 30 százalékát az
éghajlatváltozással kapcsolatos célokra,
az éves kiadásoknak 2024-től 7,5 százalékát, 2026-tól pedig 10 százalékát biodiverzitási célokra kell fordítani, és ennek ellenőrzésére hatékonyabb éghajlat- és biodiverzitás-megfigyelő módszertant kell majd alkalmazni.
Az MFF másik átfogó prioritása ezentúl a nemek közötti egyenlőség biztosítása lesz, amelyet a programok nemekre gyakorolt hatásának előzetes felmérésével és nyomon követésével valósítanak meg.