"Oroszország és Azerbajdzsán elnökeivel nyilatkozatot írtam alá a karabahi háború végéről helyi idő szerint 1 órakor (közép-európai idő szerint este tíz órakor). (...) A nyilatkozat tartalma kimondhatatlanul fájdalmas számomra és népünk számára. Ezt a döntést a katonai helyzet mélyreható elemzésével és a helyzetet leginkább ismerő embereknek az értékelése alapján hoztam meg" – írta Nikol Pasinján örmény kormányfő a Facebook-oldalán. Hozzátette, hogy nagyon nehezére esett meghoznia a döntést.
"Ez nem győzelem, de nem is vereség, amíg nem tekinted magad legyőzöttnek. Sosem fogjuk legyőzöttnek tekinteni magunkat, és ez nemzeti egységünk és újjászületésünk új korszakának kezdete lesz" - fogalmazott az örmény kormányfő.
Közölte azt is, hogy a napokban beszédet fog intézni a néphez.
Arajik Harutjunján, a szakadár Hegyi-Karabah miniszterelnöke a Facebook-oldalán közölte, hogy hozzájárulását adta "a háború mielőbbi befejezéséhez".
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette, hogy a felek teljes körű tűzszünetről szóló közös nyilatkozatot írtak alá.
Vlagyimir Putyin keddre virradóra közölte, hogy a megállapodások lehetőséget nyújtanak a konfliktus igazságos rendezésére úgy, hogy az Azerbajdzsán és Örményország népeinek érdekét szolgálja.
"Abból indulunk ki, hogy az elért megállapodások megteremtik az elengedhetetlen feltételeit a Hegyi-Karabah körül kialakult válság tartós és átfogó rendezésének igazságos alapokon, az örmény és az azeri nép érdekeinek figyelembevételével" - hangsúlyozta Putyin.
Mint mondta, a konfliktus szereplői az általuk jelenleg elfoglalt állásokban maradnak.
"Az Azerbajdzsáni Köztársaság és az Örmény Köztársaság az általuk elfoglalt állásokban maradnak az arcvonal mentén Hegyi-Karabahban és a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő folyosó mentén, az Oroszországi Föderáció békefenntartó kontingenst hoz létre"
- jelentette be az orosz elnök. Hozzátette, hogy a megállapodások tartalmazzák a hadifoglyok és az elesettek holttesteinek kölcsönös átadását.
Putyin ismertette azt is, hogy a menekültek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) felügyelete alatt visszatérnek Hegyi-Karabahba.
Az orosz államfő szerint egyezség született arról is, hogy feloldják a térség gazdasági és szállítási zárlatát. Hozzáfűzte, hogy a teherszállítás zavartalanságát a többi között az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határvédelmi szolgálatának közreműködésével biztosítják.
Az orosz védelmi minisztérium időközben bejelentette, hogy Il-76-os katonai szállítógépekkel megkezdte 1960 orosz békefenntartó és 470 jármű telepítését a vitatott hovatartozású régióba.
Aliyev meggyőződését fejezte ki, hogy a megállapodás mindkét nép érdekét szolgálja. "Örülök, hogy pontot teszünk a több éve húzódó karabahi rendezés végére" - hangoztatta az azerbajdzsáni vezető a nyilatkozat aláírása előtt. Mint mondta, a tűzszünet ellenőrzését török és orosz békefenntartók közösen fogják ellátni. Hozzátette, hogy a misszió egyelőre öt évre szól, további ötéves hosszabbítás lehetőségével. Aliyev nem tett említést a török kontingens nagyságáról.
Az azeri elnök közölte azt is, hogy december elsejéig országa visszakapja az irányítást a konfliktusövezet térségében található Agdam, Kelbadzsar és Lacsin régiók felett.
Jerevánban spontán tüntetések törtek ki a megállapodásról szóló bejelentést követően. A tiltakozók árulónak nevezték Pasinjánt, és - áttörve a rendőrségi kordont - behatoltak a kormány épületébe. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a tüntetők feldúlják az irodákat. A rendőrség nem alkalmazott erőszakot, és próbálja megnyugtatni az embereket. Az aktivisták felvetették, hogy a kormányfői rezidenciához vonuljanak.
Hegyi-Karabah örmény fegyveres erői hétfőn elismerték, hogy már nem uralják az enklávé második legnagyobb városát, Susát (örmény nyelven Susit), és az azerbajdzsáni erők egyre közelebb jutnak ahhoz, hogy körbezárják Sztepanakertet, a tartomány székhelyét.
A szakadár Hegyi-Karabah miniszterelnöke korábban úgy fogalmazott: aki ellenőrzi Susát, az ellenőrzi egész Hegyi-Karabahot. A város 15 kilométerre fekszik Sztepanakerttől.
Hegyi-Karabahban szeptember 27-e óta folynak a legújabb harcok. Azerbajdzsán eltökélt szándéka volt, hogy fegyverrel visszaszerzi a többségében örmények lakta enklávét. A harcok elől civilek tízezrei menekültek el, az összecsapásokban a közlések szerint eddig már több mint ezer örmény katona esett el. Azerbajdzsán katonai veszteségeit nem közli.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító Hegyi-Karabah hovatartozása miatti konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres harc bontakozik ki az örmények és az azeriek között. Azerbajdzsán területi egységét akarja visszaállítani, Örményország pedig az örmények lakta enklávé érdekeit védi.
Bevonultak az oroszok
Oroszország közép-európai idő szerint négy órától elkezdte békefenntartók Hegyi-Karabahba telepítését, párhuzamosan az örmény csapatok kivonásával - közölte kedden hajnalban az orosz védelmi minisztérium.
"Összhangban az Azerbajdzsáni Köztársaság elnöke, az Örmény Köztársaság miniszterelnöke és az Oroszországi Föderáció elnöke bejelentésével, 2020. november 10-én (moszkvai idő szerint) 6 óra 00 perctől az Oroszországi Föderáció megkezdi egy békefenntartó kontingens telepítését a hegyi-karabahi konfliktusövezetbe, párhuzamosan az örmény fegyveres erők kivonásával" - áll a közleményben.
A dokumentum nem részletezte, hogy az örmény csapatoknak milyen területekről kell kivonulniuk, de az azeri elnök, az örmény kormányfő és az orosz elnök által a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról az éjjel elért megállapodás értelmében Jerevánnak november 15-ig a kelabdzsari régiót, november 20-ig az agdami régiót és gazahi régió megszállt területeit, december 1-ig pedig a lacsini régiót kell visszaszolgáltatnia Bakunak, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, öt kilométer szélességű lacsini folyosó kivételével.
Az orosz békefenntartók megbízatása öt évre szól, ami automatikusan további ötéves ciklusokra meghosszabbodhat, ha a felek hat hónappal a megállapodás lejárta előtt nem jelzik kilépési szándékukat.
Korábban az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a békefenntartó kontingens alapját a központi katonai körzet 15. önálló gépesített lövész dandárja képezi. A katonák átdobása Uljanovszkból Il-76-os katonai szállítógépeken már megkezdődött.
Az 1960 fős, 90 páncélozott szállító harcjárművel, valamint 380 egységnyi gépjármű- és különleges technikával felszerelt orosz békefenntartó kontingens törzse Sztyepanakertben lesz.
Korábban Ilham Aliyev azeri elnök arról beszélt, hogy a tűzszünet ellenőrzését török és orosz békefenntartók közösen fogják ellátni. A török kontingens nagyságát nem közölte.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő keddre virradóra megállapodott a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról, röviddel azután, hogy Azerbajdzsán elismerte: véletlenül orosz helikoptert lőtt le Örményország légterében, a hadszíntértől távol.
Putyin közölte, hogy a konfliktus szereplői az általuk jelenleg elfoglalt állásokban maradnak. "Az Azerbajdzsáni Köztársaság és az Örmény Köztársaság az általuk elfoglalt állásokban maradnak az arcvonal mentén Hegyi-Karabahban és a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő folyosó mentén, az Oroszországi Föderáció békefenntartó kontingenst hoz létre" - jelentette be az orosz elnök. Hozzátette, hogy a megállapodások tartalmazzák a hadifoglyok és az elesettek holttesteinek kölcsönös átadását.
Jerevánban zavargások kezdődtek
A bejelentést követően Jerevánban zavargások törtek ki, a megállapodás felmondását követelő örmény ellenzék kezdeményezésére, Azerbajdzsánban pedig ünneplés kezdődött.
Tüntetők hatoltak be az örmény parlament és kormány épületébe Jerevánban keddre virradóra. A jereváni Köztársaság terén több ezren gyűltek össze spontán tiltakozó akcióra. Helyszíni jelentések szerint az örmény fővárosban egyelőre átláthatatlan a helyzet.
Értesülések szerint több százan hatoltak be a kormány épületébe - áttörve a rendőrségi kordonon -, árulónak nevezve a miniszterelnököt. A rendőrség egyelőre nem alkalmazott erőszakot, és próbálja megnyugtatni az embereket.
Az állami televízióban bemutatott képsorokon látható volt, hogy a tüntetők feldúlják a kormány irodáit, széttörik a bútorokat, ajtókat, és kitörik az ablakokat. Egyesek a jelenleg fővárosi rezidenciáján tartózkodó Pasinján irodájáig is eljutottak.
Több száz tüntető bejutott a parlament üléstermébe is. "Nikol Pasinjánt követeljük. Ki hatalmazta fel arra, hogy ilyet aláírjon?" - hangoztatták a tiltakozók. A törvényhozás épülete körül álló tüntetők azt is követelték, hogy Onik Gaszparján vezérkari főnök vegye át a hatalmat.
Egyes jelentések szerint az aktivisták a kormányfői rezidenciához akarnak vonulni.
Pasinján időközben a Facebookon tett bejegyzésében ismét hangsúlyozta, hogy döntését a karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról a fronton kialakult helyzet tette szükségessé.
"Terroristák, Azerbajdzsán és a NATO egyik legjobb hadserege, a török hadsereg ellen harcoltunk. A fronton kialakult helyzet alapján hoztuk meg a döntést"
- hangsúlyozta.
"Nem volt más választás, mint a nyilatkozat aláírása. Sok mindent el szeretnék mondani nektek ezzel a helyzettel kapcsolatban, de egyelőre nem tudok, mert szavaim veszélybe sodorhatják a katonákat, akik jelenleg a hadállásokban vannak."
Egyben bejelentette, hogy szigorúan meg fogják büntetni a zavargások felbujtóit. "A jereváni zavargások résztvevői közül egyesek Karabahban voltak, de valamiért elhagyták őrhelyeiket és elmenekültek onnan. Van köztük egy tábornok is. Hivatalosan bejelentem, hogy minden felbujtót a törvény teljes szigorával fogunk felelősségre vonni" - szögezte le Pasinján.
Az örmény kormányfő mikroblogján közölte, hogy a tüntetések résztvevői megverték Ararat Mirzoján házelnököt, akit jelenleg műtenek. Hozzátette, hogy Mirzoján élete nincs veszélyben.
Mint írta, a mostani tüntetésekre válaszul saját híveit is mozgósítja.
Az örmény védelmi minisztérium időközben közölte: tiszteletben fogja tartani helyi idő szerint kedd reggel 5 órától a tűzszüneti megállapodást.
Naira Zograbján, az ellenzéki Virágzó Örményország párt képviselője újságírókkal közölte: a parlament rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazzák, hogy a Pasinján által tett nyilatkozatot visszavonják. A Virágzó Örményország pártja 2006-ban alakult, és jelenleg a második legnagyobb frakcióval rendelkezik a parlamentben, 25 képviselője van a 132 fős törvényhozásban.