Rácz András szerint összességében arra lehet számítani, hogy mostani fehérorosz elnökválasztás végeredményét tekintve nem fog különbözni az elmúlt 26 év elnökválasztásaitól.
A posztszovjet térség szakértő felidézte, Aljakszandr Lukasenka a 90-es évek közepén teljesen demokratikus úton került hatalomra, ami
Fehéroroszország első és egyetlen demokratikus választásának tekinthető.
Azóta viszont minden egyes választást olyan szinten manipuláltak, hogy a nemzetközi közösség egyetlen tagja sem ismerte el azokat legitimnek, leszámítva az olyan autoriter rendszereket, mint Oroszország. Így a soron következő, nyugat-európai mérce szerint „egészen elképesztő” körülmények között zajló elnökválasztás teljesen jól illeszkedik az elmúlt két és fél évtized gyakorlatába – fogalmazott.
Sőt, – fűzte hozzá Rácz András – annyiban
még inkább restriktív a korábbiakhoz képest, hogy még nemzetközi megfigyelők sem lesznek,
ellenben a korábbi választásokkal, amikor az EBESZ, illetőleg számos európai ország is küldött – kétoldalú megállapodások alapján – szakértőket. Ezek a megfigyelők aztán minden alkalommal jelezték, hogy „ilyen és ilyen csalások voltak”, amelyek alapján a választások nem tekinthetőek sem szabadnak, sem pedig demokratikusnak.
Idén viszont még ők sem lesznek – ismételte meg –, mégpedig azért nem, mert a belorusz külügyminisztérium annyira későn hagyta jóvá a megfigyelők meghívását, hogy addigra a kampány jelentős része és a jelölés teljes folyamata lezárult. Tehát nem követhették volna teljes egészében a választási folyamatot, ezt pedig nem kívánták ilyen formában legitimálni.
3 százalék
Rácz András szerint a még versenyben maradt ellenzéki elnökjelöltek között senki nincs, aki legalább megszorítani képes lenne a hatalomban lévő Lukasenkát. Megjegyezte, természetesen az elnöknek vannak hívei, azonban a támogatottsága megítélését nehezíti, hogy már régóta nem illegális ugyan közvélemény-kutatásokat csinálni politikusok támogatottságáról, ezeket azonban nem szabad nyilvánosságra hozni. A legutolsó adatsor, amely nagyjából legitimnek tekinthető, idén áprilisból származik, és a Belorusz Nemzeti Tudományos Akadémia szociológiai intézete készítette, vagyis nem tekinthető teljesen függetlennek, az azt mutatta ki, hogy Minszkben az elnök csak relatíve többséget élvez, vidéken pedig 45–50 százalék körüli támogatottságot – ismertette a szakértő. Volt továbbá egy internetes felmérés is, de abból az jött ki, hogy Lukasenkát a lakosság 3 százaléka választaná.
Az InfoRádió kérdésére válaszolva arra is kitért, hogy Fehéroroszországot hosszú időn át Európa utolsó diktatúrájának nevezték, és a nemzetközi megítélése csak 2014-ben, az Ukrajna elleni orosz támadással változott meg alapvetően. Ugyanis Lukasenka rendszerének korábban a putyini Oroszország nagyon szoros, tulajdonképpen egyetlen szövetségese volt, viszont,
ami Ukrajnában történt, az Belorussziát is megijesztette,
hiszen Moszkva Minszkkel szemben is megteheti, amit Kijevvel művelt – fogalmazott Rácz András. Ennek következén a 2014-es évtől megfigyelhető egy határozott nyitás a fehérorosz külpolitikában, elsősorban az Európai Unió felé. Geopolitikai okokból pedig ezt a Nyugat támogatta, és vélhetően a jövőben is támogatni fogja, amibe „belefért” az is, hogy a meglehetősen elcsalt belorussziai parlamenti választásokat nem követték érdemi nyugati szankciók – tette hozzá Rácz András.
Moszkva után Kijev is lépett az elfogott zsoldosok ügyében
Mint arról korábban beszámoltunk, szerdára virradóan őrizetbe vették a Wagner Group orosz biztonsági cég fegyveres zsoldosait a fehérorosz főváros közelében, azzal gyanúsítva őket, hogy „terrorcselekmények” elkövetésére szövetkeztek az augusztus 9-én esedékes elnökválasztás előtt.
Az ügy fejleménye, hogy amellett, hogy Moszkva „kimerítő tájékoztatást” vár az ügyben, Kijev kezdeményezte Minszknél az őrizetbe vett 33 zsoldoskatona közül azoknak kiadatását, akik harcoltak a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban a szakadárok oldalán.
A fehérorosz hatóságok azt feltételezik egyébként, hogy Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt férje kapcsolatban állhat az erőszakcselekményre készülő orosz zsoldosokkal, ezért bűnvádi eljárást indítottak Szjarhej Cihanouszki ellen, akit lázadások szításának gyanújával tartanak őrizetben.