Mráz Ágoston Sámuel: a takarékos ötök zsaroló pozíciót tudtak kiépíteni

Igencsak elhúzódik a hétvégi brüsszeli EU-csúcs, amelyen az unió következő 7 éves keretköltségvetéséről és a koronavírus okozta gazdasági válsághelyzet kezeléséhez szükséges mentőcsomagról tárgyalnak, vasárnap is egyeztettek, majd hétfőn is folytatódik a munka, megállapodás ugyanis nincs. Angela Merkel német kancellár egyenesen úgy fogalmazott, hogy "nem jósolható meg", hogy egyáltalán sikerül bármiben megállapodásra jutni.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint ennek ellenére

túlzás állítani, hogy patthelyzet van.

"Láthatóak az erővonalak, és egyértelmű, hogy az elmúlt három napban elmozdulás történt a korábbi patthelyzetből" - fogalmazott az InfoRádióban az elemző, aki szerint az álláspontok közelednek, csökken a vitás kérdések száma.

Úgy vélekedik, történelmi hosszúságú, a nyilvánosság számára drámaiként bemutatható tárgyalássorozat végén, de lesz megállapodás.

"Hétfőn 14 órakor kezdődik a plenáris ülés, és ha nem sikerül megállapodni, akkor augusztusban ülnek újra tárgyalóasztalhoz. Angela Merkel korábban leszögezte, hogy augusztus végére meg kell lennie a megállapodásnak" - mondta Mráz Ágoston Sámuel.

Az erővonalak egyszersmind törésvonalakat is jelentenek,

• a takarékos négyekhez (Ausztria, Svédország, Hollandia, Dánia) csatlakozott Finnország, míg
• a V4-ek véleményét már Szlovénia is mindenben osztja, így a jogállamisági kérdésekben is, továbbá
• ott vannak a déli államok, Olaszország, Spanyoloroszág, Portugália és Görögország együttállása, valamint
• a német-francia tengely is.

Utóbbiról Mráz Ágoston Sámuel azt látja, a befolyása láthatóan csökkent, ami annak is köszönhető, hogy Emmanuel Macron francia elnök igen népszerűtlen, Merkel kancellár pedig egy év múlva ilyenkor elvileg távozik a kancellári székből (ezáltal a korábbi hatalmas befolyása nagy befolyássá csökkent), a takarékos négyek-ötök pedig "zsaroló pozíciót tudtak kiépíteni". Mindez azonban nem jelenti, hogy Németország befolyása csökkent és a 27-ek ne tudnának megállapodni.

Az EU-csúcs további fontos kérdésének nevezte, hogy hogyan kérje számon az unió a jogállamiságot az egyes tagállamokon.

"Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi sajtónyilatkozatában részletesen elemezte, hogy világos jogállamisági fogalomnak kell lennie, amíg viszont ilyen nincs, a textus helyett a kontextusról, a szöveg helyett a szövegkörnyezetről nem lehet eldönteni, hogy valamelyik ország gyanús, nem szimpatikus vagy kockázatos cselekvéseket csinál."

Az elemző a nyugati sajtót olvasva úgy véli,

Orbán Viktor jól érzékelte, hogy nem a jogállamisági mechanizmus a kulcskérdése ennek a vitának,

az országok hajlandóak lennének kompromisszumot kötni, csak Ausztria és Hollandia ragaszkodik hozzá, de nem a jogállamiság miatt, hanem azért, hogy "zsarolni tudja a többi felet".