"Ez nem béketerv, hanem inkább békediktátum (amit mi is jól ismerünk), hiszen olyan emberek dolgozták ki, akik egyértelműen elkötelezettek Izrael mellett, és a palesztinokat egyáltalán nem vonták be ennek kidolgozásába. Ők nem is akarnak részt venni az ezzel kapcsolatos ügyekben, például amikor Donald Trump felhívta Mahmúd Abbász palesztin elnököt, akkor ő közölte, hogy nem kíván vele beszélni" - mutatott rá Kis-Benedek József az InfoRádióban.
Az Arab Liga szombaton Kairóban csúcsértekezletet tart, vagyis az arab országok is meg fogják vitatni a béketervet, de "eléggé világos" a nemzetbiztonsági szakértő szerint, hogy mi lesz ennek a tárgyalásnak a vége. Van ugyan néhány arab ország, amely támogatja a tervet, de a legtöbb elutasítja a benne szereplőket.
Kis-Benedek József kiemelte, a bemutatott terv egyik fontos jellemzője, hogy
tabu kérdésekről határozott kijelentéseket tettek.
Például azt, hogy Jeruzsálem oszthatatlan és Izrael fővárosa, Kelet-Jeruzsálem pedig a palesztinoké lesz. Ennek értelmezéséhez a szakértő felidézte, hogy az oslói békefolyamat során már létre akartak hozni egy palesztin fővárost, de ez nem Kelet-Jeruzsálemben van, hanem azon kívül. Ebből azonban nem lett semmi.
"Azt gondolom, a most bemutatott béketerv nem lesz még tárgyalási alap sem, mert az jelentené, hogy az oslói békefolyamatot folytatnák" - fejtette ki véleményét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára.
Terrorizmus
- illusztrálta egy szóval azt, hogy mi történne, ha egyoldalúan bevezetnék a béketervben szereplő intézkedéseket. A különböző radikális szervezetek ekkor aktivizálnák magukat és sok támadást indítanának, vagyis ez a terv inkább ront a helyzeten, mint javít.
"Amikben most határozott kijelentéseket tettek, azok évtizedek óta vitatott helyzetek, és nemcsak Jeruzsálemről van szó, hanem például az izraeli telepekről (a terv szerint Trump Izrael szerves részeinek tekinti a ciszjordániai palesztin területeken létesített zsidó telepeket) és a Jordán-völgy helyzetéről is. És e kérdésekben maximálisan Izrael stratégiai érdekeit vették figyelembe, míg a másik oldalt elfelejtették" - mutatott rá a szakértő.
Habár az izraeli-palesztin béketervezetben egymillió új állást hoznának létre a palesztinoknak, felszámolnák a szegénységet, és megdupláznák a palesztin területek nagyságát, ez nem pozitív a palesztinok számára - értékelt Kis-Benedek József. A területek kérdésével kapcsolatban rámutatott: "a korábbi oslói békefolyamatot is a »területet a békéért« elv alapján próbálták végigvinni, de olyan helyekről volt szó, ahol a homokon kívül nincs sok minden, vagyis ott mindent újra kellett volna építeni, és egyáltalán nem olyan területek voltak, ahol a palesztinok lenni szerettek volna. A másik probléma az, hogy a vallási kérdéseket is rendezni kellene" - tette hozzá a nemzetbiztonsági szakértő.
Kis-Benedek József úgy vélte, vonzó lehet az amerikaiak ötvenmilliárd dolláros felajánlás a palesztinoknak, de a nagy kérdés az,
lehet-e pénzért békét venni.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése szerint egyoldalúan fogják bevezetni ezt a béketervet, vagyis annektálni fognak területeket, újabb katonai erőket telepítenek, korlátozni fogják a palesztinok mozgását - nem nehéz elképzelni, hogy ennek milyen következményei lesznek. "Mindent lehet, az erő pozíciójából lehet egyoldalúan bevezetni különböző dolgokat, de ez nem békét jelent, hanem kiéleződő ellentétet" - figyelmeztetett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára.