Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak vasárnap Brüsszelben az Európai Unió tagországainak vezetői, amelynek egyetlen napirendi pontjaként a főbb uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.
A program
Az értekezlet kora esti megnyitása után a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament (EP) elnökével egyeztetnek.
Ezután a munkavacsorán rátérnek a tisztújítás kérdésére, és megkezdődik a kompromisszumkeresés, amely késő éjszakáig is elhúzódhat, szükség esetén pedig reggel folytatódhat.
Donald Tusk, a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke még délután megbeszélést folytat az EP-frakciók vezetőivel, de számos szűk körű, két- vagy többoldalú egyeztetés is várható.
A cél, hogy az Európai Parlament keddi alakuló üléséig megállapodás szülessen,
ugyanis ennek fényében választják majd meg a testület elnökét, így ezt tekintik végső határidőnek.
A június 20-ai maratoni csúcstalálkozón nem sikerült megoldást találni, miután a május végi EP-választást megnyerő Európai Néppárt csúcsjelöltje, Manfred Weber nem tudott kellően széles körű támogatást szerezni, többek között Emmanuel Macron francia államfő is hevesen ellenzi jelöltségét.
Weber nem - de akkor ki?
Sajtóhírek szerint pénteken abban állapodtak meg a legnagyobb tagállamok vezetői, hogy nem Weber lesz az Európai Bizottság következő elnöke, amit végül Angela Merkel német kancellár is elfogadott. A sokismeretlenes egyenlet megoldása azonban még így is távolinak tűnik.
A Financial Times brit napilap arról számolt be, hogy egy, a pártcsaládok közötti kompromisszum keretében Frans Timmermans szociáldemokrata listavezető kerülhet előtérbe, de arra is rámutattak a cikkben, hogy ez könnyen elbukhat egyes kelet- és közép-európai államok ellenállásán.
Szakértők szerint ugyanakkor közel sem vehető biztosra, hogy végül valóban az EP-frakciók listavezetőinek egyike töltheti majd be a legfontosabb uniós posztot, az Európai Bizottság elnöki tisztségét. Ez ráadásul egyféle "csomag" része, minthogy új vezetőről kell megállapodni az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is, valamint dönteni kell az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyéről.
A kiválasztásban egyebek mellett az is szerepet játszik, hogy a jelölt pontosan honnan, kicsi vagy nagy, északi vagy déli, régi vagy új tagországból származik, melyik párthoz tartozik, illetve milyen nemű.
A német Die Welt azt írta, hogy három ember neve vissza-visszatér az egyeztetéseken.
- A francia Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, korábbi belső piaci biztos,
- a bolgár Krisztalina Georgieva, aki jelenleg a Világbankot vezeti, korábban pedig a brüsszeli testület alelnöke volt,
- Andrej Plenkovic horvát kormányfő
lehet esélyes arra, hogy az Európai Bizottság élére kerüljön.
A visegrádi négyek vezetőinek pénteki prágai találkozója után a a cseh miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy nem ragaszkodnak egyetlen személyhez, és ahhoz sem, hogy a régió adja az Európai Bizottság új vezetőjét. Ugyanakkor a csúcsjelölteket elutasítják.
"Személyi kérdésekben megvannak az elképzeléseink" - nyilatkozta a cseh kormányfő, de konkrét neveket nem akart említeni.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár pedig közölte: a visegrádi négyek miniszterelnökei pénteki prágai egyeztetésükön megállapodtak, hogy csak olyan jelölteket tudnak elfogadni az Európai Unió vezetői pozícióira, akik megértik Közép-Európa problémáit is, képesek azonosulni a szempontjaival. Neveket azonban ő sem mondott.