Nem lehet azt levezetni, hogy a hétvégén Rómában aláírt közös nyilatkozattal nagy fordulat történt, és az Európai Unió teljes sebességgel elindul egy olyan EU felé, ami a kétsebességes Európa tervét vezetné be új szabályként – véli Gyévai Zoltán, a Bruxinfo elemzője.
Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői, valamint az uniós központi intézmények vezetői Rómában aláírták azt a közös nyilatkozatot, amelyben kiállnak az unión belüli együttműködés folytatása, az EU előtt álló kihívások jövőbeni közös kezelése mellett. Theresa May brit kormányfő nem vett részt a találkozón. Az uniós szakértő szerint nincs szó fordulatról és kötelezően kétsebességes EU-ról.
Gyévai Zoltán szerint a tagállamok most az egység hangsúlyozását tartották a legfontosabbnak, ez a nyilatkozat azonban csak egy keretet ad.
„Kellően rugalmas ez a szöveg – egy olyan karácsonyfa típusú szöveg, amire mindenki ráakasztotta a saját díszét. Annál nem is volt több szerepe, mint hogy a legkisebb közös nevezőről megállapodjanak. Ennek azonban tulajdonképpen semmiféle következménye nem lesz a jövőre nézve, hiszen
a szürke hétköznapokon fog majd kiderülni, hogy az Európai Unió tagállamai konkrét kihívásokon keresztül mennyire lesznek képesek tartani azt az egységet,
amelynek most a szándékát újfent megerősítették és kinyilvánították” - véli a Bruxinfo elemzője.
A vezetői vélemények és a római nyilatkozat alapján Gyévai Zoltán szerint nem lehet drámai fordulatról beszélni.
Francios Hollande francia államfő arról beszélt, hogy európai szintű együttműködés nélkül lehetetlen kiállni a terrorizmus ellen. Paolo Gentiloni olasz kormányfő szerint Európa leállt, és megkésve válaszolt számos kihívása. Ez pedig az európaiak és az unió eltávolodásához vezetett. Angela Merkel német kancellár kiállt az EU-n belüli többsebességes együttműködés lehetősége mellett is a közös irány fontosságát hangsúlyozva.
„Van egy bekezdés, ami kifejezetten nyugtatólag hathat azokra az országokra – főleg a közép- és kelet-európai országokra –,
amelyek a kétsebességes Európa főszabállyá válása miatt aggódtak. Benne van az az elem, ami szerint nyitva kell tartani az ajtót azon országok előtt, amelyek később csatlakozni akarnak egy-egy olyan kezdeményezéshez, amely kezdetben a tagállamok szűkebb csoportja indít el” - mondta Gyévai Zoltán.
A Bruxinfo elemzője szerint a nyilatkozatból nem lehet azt levezetni, hogy most nagy fordulat történt, és az Európai Unió teljes sebességgel elindul egy olyan Európai Unió felé, ami egy teljesen differenciált megközelítést vagy kétsebességes Európa tervét vezetné be új szabályként.
A római csúccsal egy időben Londonban, Varsóban és az olasz fővárosban EU-párti felvonulásokat tartottak, de Rómában unióellenes tüntetők is gyülekeztek jelentős rendőri felügyelet mellett.
Az egység a legfontosabb
Az egység hangsúlyozása volt az uniós tagállamok és intézmények vezetői által aláírt római nyilatkozat középpontjában – mondta Gyévai Zoltán, a BruxInfo elemzője.
„Az egység az egyetlen eszköz és lehetőség az Európai Unió és tagállamai számára,
hogy biztosíthassa azokat a vívmányokat az állampolgárainak, amelyeket az elmúlt hatvan évben nagyjából egészében képes volt” - véli a BruxInfo elemzője.
Emlékeztetett: Orbán Viktor úgy véli, ez a szerződés kedvező Magyarországnak, ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a magyarok tulajdonképpen csak magukra számíthatnak, nem fogják a magyarok helyett elvégezni a szükséges munkát, teendőket.
„Ha ezt úgy értelmezzük, mint egyfajta hűségnyilatkozatot az Európai Unió mellett, akkor valóban erről van szó. Hiszen az Európai Unió mindig annyira erős, mint amennyire a tagállamai képesek eleget tenni a feladataiknak” - mondta Gyévai Zoltán.
„A feladatok pedig részben azokból a döntésekből következnek, amihez ők maguk is hozzájárultak. Ha a tagállamok gyengék, nem képesek követni az Európai Unió szabályait, elveit, és a többi is szeretné így folytatni, akkor az egész Európai Unión csattan az ostor” - tette hozzá a szakértő.
„Ha viszont úgy fogjuk fel a dolgot, hogy ez egy alternatív képet, ami azt vázolja, hogy az Európai Unió szerepe a mai világban jelentősen csökkent és előtérbe kerültek a nemzeti megoldások, akkor azt hiszem, hogy ezzel pont a Római Nyilatkozat és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke száll vitába.
Kifejtette: „Hiszen pontosan arról szól a történet, hogy bármilyen erős tagállamról is van szó – és most nem Magyarországról beszélünk, hanem sokkal erősebb országokról, mint Németország, Franciaország – a mai világban – amikor az Európai Uniónak a népességszámát tekintve is és lassan gazdaságát tekintve is csökkenő részesedése van a világban –
nyilvánvalóan az az egyértelmű üzenet az Európai Unió számára, hogy csakis egymással összefogva képesek ebből kijönni.”
BruxInfo elemzője hozzátette: természetesen ez nem jelenti azt, hogy az Európai Uniónak minden egyes területen el kell vennie a tagállamok szuverenitását.
„Pontosan arról van itt szó, hogy
meg kell találni a megfelelő arányokat azokon a területeken, ahol a globális kihívások közös válaszokat igényelnek, mert az egyéni megoldások erre képtelenek.
Ilyen a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, és egyes gazdasági kérdések. Ezeken a területeken igenis az Európai Uniónak erősebb szerepet kell vállalnia, mert ha nem vállal erősebb szerepet, akkor végső soron a tagállamok fogják ennek meginni a levét” - hangsúlyozta Gyévai Zoltán.
„Fordítva viszont természetesen az Európai Uniónak nem feltétlenül kell foglalkoznia minden olyan apró-cseprő kérdéssel, amit esetleg tagállami szinten el lehet dönteni. Ezek olyan döntések, amik nap mint nap mérlegre kerülnek az Európai Unióban, de ehhez nem feltétlenül szükséges szerződésmódosítás. Bár annak is el fog jönni majd az ideje” - véli a BruxInfo elemzője.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!