Egyelőre a Költségvetési Tanács sem ismeri pontosan a 2027. évi költségvetési tervet, ezért annak a részletes értékelésére Horváth Gábor sem vállalkozott. A törvény egyébként 10 napot biztosít a független szakmai testület számára, hogy a véleményét elkészítse és eljuttassa a kormányzat részére. Két dolgot azonban már előzetesen kiemelt.
A kormány 4,9 százalékos hiánnyal tervez, ami Horváth Gábor szerint üdvözlendő, a négyessel kezdődő hiánycél kellően nagy lépés a jó irányba, amit a piaci reakciók is visszaigazoltak, összhangban a várakozásokkal. Még érdekesebb a középtávú terv – jegyezte meg, felidézve, hogy a miniszterelnök a reggeli interjújában a 2028-as, 2029-es és 2030-as évekre vonatkozó várható hiányszámokról is beszélt. Ezek alapján a kormány kisebb lépésekben folytatná a költségvetési konszolidációt, 2030-ra pedig 2,8 százalékos hiánycélt határozna meg.
A másik dolog, amit Horváth Gábor a bejelentések közül kiemelt, az az árrésstop kivezetése. Hangsúlyozta, hogy a Költségvetési Tanács nem minősít konkrét szakpolitikai intézkedéseket, és ilyen ajánlásokat sem fogalmaz meg. Mint mondta, közgazdasági szempontból vannak kedvezőbb és kevésbé szerencsés megoldások, a kormányoknak azonban más szempontokat is figyelembe kell venniük, ám
erős közgazdasági érvek szólnak az árakat torzító intézkedések mellőzése mellett, ezek ugyanis gyengítik az árak gazdaságban, illetve társadalomban betöltött ösztönző és irányító szerepét.
Ez nem azt jelenti, hogy az ár egy szent dolog lenne, de a kapitalista gazdaságban még kevés ennél jobb iránymutatót találtak ki, ráadásul anélkül mutat irányt és ösztönöz, hogy bárkinek bármit tennie kéne – magyarázta. „Ha valami drága lesz, azzal az ember elkezd spórolni, vagy keres olyan megoldásokat, amivel kevesebbet költhet a megdráguló akár termékekre, akár szolgáltatásokra, tehát alkalmazkodik. Persze ez nem old meg mindent. (…) De közgazdaságilag mindenképpen szerencsés más típusú intézkedésekkel kompenzálni az arra rászoruló vagy bizonyos árváltozásokból vesztesen kikerülő csoportokat” – fogalmazott.
A tanács elnöke az InfoRádió kérdésére válaszolva azt is elmondta: a költségvetési előirányzatok megalapozottságát az Állami Számvevőszék vizsgálja, a Költségvetési Tanács elsődleges feladata pedig annak ellenőrzése, hogy a büdzsé tervezete megfelel-e az Alaptörvényben rögzített adósságszabálynak. Ez előírja, hogy amíg 50 százalék fölött van a GDP-hez viszonyítva az államadósság, addig olyan költségvetést kell elfogadni, ami biztosítja ennek az államadóssági mutatónak a csökkenését a GDP arányában. Ettől rendkívüli helyzetben, például a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén lehet eltérni. A Költségvetési Tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy jövőre egyik kivételes körülmény sem áll majd fenn.
A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsis Éva készítette.