A vizsgált időintervallum még a jegybank előző vezetésének időszakára esik – kezdte a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülésén, ahol az MNB 2024-es üzleti jelentése volt az egyik téma.
A jegybankelnök a 2024-es évről még azt is elmondta, hogy az az infláció leszorításának éve volt a magyar gazdaságban. 2023-hoz képest a hazai infláció jelentősen csökkent, az év nagy részében a jegybanki toleranciasáv felső részében volt.
A harmadik negyedév végére az infláció a jegybanki célnak megfelelő 3 százalékos szintre csökkent, decemberre 4,6 százalékig emelkedett. Az alábbi grafikonon az MNB 2025 szeptemberi Inflációs Jelentésében szereplő előrejelzés adatai láthatóak.
A jegybank törvényben szabályozott elsődleges célja
az árstabilitás elérése és fenntartása
– mondta el Varga Mihály.
Ezt a célt a jegybank egy stabilitásorientált monetáris politikával, és kiszámítható befektetési környezet fenntartásával tudja elérni. Ennek érdekében a Monetáris Tanács a jegybanki irányadó rátát az idei év során változatlanul 6,5 százalékon tartotta. Ez a monetáris politika pozitív reálkamattal tud hozzájárulni ahhoz, hogy a pénzügyi piaci stabilitás fennmaradjon, tette hozzá a jegybankelnök.
Az MNB intézményi működésével kapcsolatban hangsúlyozta, 2024-ben szükségszerű volt, hogy a jegybank elmozduljon a takarékosabb gazdálkodás felé. Kiemelte, hogy az új vezetés hozzálátott a jegybanki alapítványi működés felülvizsgálatához is. Az alapítványnak új vezetése van, a szükséges feljelentéseket az ügyészségnél megtették,
a nyomozás ezekben az ügyekben folyik
– emelte ki a jegybankelnök.
A független Csárdi Antal arról kérdezett, a visszaélésgyanús esetekben pontosan kik ellen, és hány feljelentést tettek. Mellár Tamás, a bizottság alelnöke, a Párbeszéd képviselője az euró bevezetésének várható céldátumáról, és az inflációs bizonytalanságokról kérdezte Varga Mihályt. A jegybankelnök az euró bevezetésével kapcsolatos kérdésre úgy reagált, az első feltétel az, hogy az államháztartás teljesítse a bevezetés feltételeit, amely nem a jegybankon múlik.
Mellár felszólalásában úgy fogalmazott, „mesterséges módon történt meg az, hogy valóban csökkenjen az infláció”. Elmondása szerint az év végére mindenki inkább 5 százalékhoz közeli inflációt vár, és ezt mutatja az is, hogy ebben az évben 4 és 5 százalék között mozog az áremelkedés üteme.
Tordai Bence, szintén a Párbeszéd képviseletében, a korábbi jegybankelnöki ciklus pénzköltéseivel kapcsolatban tett fel kérdést. Felszólalásában arról kérdezett, a feljelentés mellett indítanak-e polgári pereket a vagyoni kár mérséklésére, a korábbi döntéshozókkal szemben. „Ugye látjuk, hogy a Matolcsy-klánnál jelentékeny vagyonok halmozódtak fel” – tette hozzá.
Varga Mihály a visszaélésgyanús esetekkel összefüggő kérdésekre azt válaszolta, a folyamatban lévő nyomozásra vonatkozó kérdéseket az illetékes hatóságoknak kell feltenni. Megismételte, a jegybank alapítványának új vezetése van, ők teszik a dolgukat. A Bizottság végül 12 igen, 4 nem szavazat, és 1 tartózkodás mellett elfogadta az MNB 2024-es üzleti jelentéséről szóló határozattervezetet.