A Gránit Alapkezelő részletes elemzést készített arra vonatkozóan, hogy miként befolyásolhatja a nyári hőség az egyes hazai gazdasági ágazatok teljesítményét. Regős Gábor az InfoRádióban elmondta: ha hosszú időn keresztül tart a kánikula, azt előbb-utóbb a magyar gazdaság is megérzi. Mint fogalmazott, sokkal több az olyan ágazat, amelyet negatívan érint a forróság. Az extrém meleg minden olyan tevékenységet befolyásolhat, ahol jelen van az ember, és ami a leginkább szembetűnő ilyenkor, hogy a hőség hatására kevésbé éberek, termelékenyek a munkavállalók, ami lassíthatja a munkafolyamatokat.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a korábbi évtizedekhez képest szokatlan időjárásnak jelentős hatása van a mezőgazdaságra. Emlékeztetett, hogy 2022-ben hatalmas aszály volt Magyarországon, ami főleg az Alföldön okozott jelentős károkat, ennek pedig makrogazdasági szinten is meglett a következménye.
Két évvel ezelőtt ugyanis a hazai mezőgazdasági szektor teljesítményváltozása 0,9 százalékpontot vett el a teljes országos gazdasági növekedésből.
A szakértő szerint ennek a veszélye idén is fennáll, de valós képet csak akkor kapunk, amikor már látjuk, hogy mekkora mennyiségű és milyen minőségű terményeket takarítottak be a gazdák.
Az extrém meleg hatásai az átlagosnál is nagyobb mértékben érintik az építőipart, hiszen a dolgozók általában külső helyszíneken vagy a szabad ég alatt végzik a munkájukat. A magas hőmérséklet és az erős napsugárzás miatt pedig a legtöbben nem tudnak olyan intenzitással dolgozni, mint az év más időszakaiban. Regős Gábor felhívta a figyelmet, hogy sokat számít, milyen a rendelésállomány, illetve adott esetben mennyire tudják később bepótolni a kiesett munkákat. A mezőgazdasággal szemben ugyanis az építőiparban pótolható a kiesés vagy a veszteség. „Ha a kukorica kiég, annak már teljesen mindegy, nem lehet helyrehozni. Az építőiparban viszont lehet pótolni a teljesítményt, illetve megvan a lehetőség a kármentésre” – magyarázta a közgazdász.
Hozzátette: a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az építőiparban jelenleg nem túl nagy a kereslet, „bár már kezd egy kicsit visszatérni”, így ezen a területen várhatóan nem okoz maradandó károkat a hőség.
Egyes ágazatok, cégek ugyanakkor sokat profitálnak ebben az időszakban, ugyanis a nagy melegben sokkal több jégkrém, üdítő fogy, megtelnek a strandok, de összességében nemzetgazdasági szinten sokkal több a negatív következmény, mint a pozitív.
Két éve az aszály miatt jelentősen lehúzta a nemzetgazdaság teljesítményét a mezőgazdaság, tavaly viszont sokkal jobban teljesített az ágazat, amellyel nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország elkerülje a komolyabb recessziót. Egyelőre még nem lehet megállapítani, hogy a magyar mezőgazdaság teljesítménye idén milyen hatással lesz a GDP-re.
Regős Gábor elmondta:
leghamarabb október-november környékén derülhet ki, hogy az agrárium a harmadik negyedév végéig milyen mértékben járult hozzá a GDP alakulásához.
A közgazdász ugyanakkor megjegyezte, hogy nemcsak az aktuális év gazdasági hatásait, következményeit kellene figyelni, hanem a jövő kihívásaira, a klímaváltozásra is készülni kellene. Példaként megemlítette, hogy ha a kukorica évről évre kiég, halmozódnak a károk, ez a probléma pedig a biztosítási piacot is érinti. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a jövőben már sokkal kevesebb olyan biztosító lesz, amely mezőgazdasági károk esetén fogadni tudja az ügyfeleket. A közgazdász szerint hosszabb távon az a veszély is fenyeget, hogy a termelők tömegével abbahagyják a mezőgazdasági munkákat, vagy megpróbálnak olyan növényeket vetni, amelyek jól bírják a nyári forróságot.