Czomba Sándor: csak akkor jöhetnek vendégmunkások, ha nem találnak magyar munkaerőt

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2023 novembere és 2024 januárja között a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 718 ezer volt Magyarországon, 13 ezerrel több az egy évvel korábbi adatnál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 488 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 15 ezerrel, 2 millió 230 ezerre bővült.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 550 ezer fő dolgozott, 17 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A külföldön dolgozók létszáma lényegében nem változott, 105 ezer volt, míg a közfoglalkoztatottaké 8 ezerrel, 63 ezerre csökkent.

Czomba Sándor szerint a kormány sikerrel védte meg a magyar munkahelyeket és családokat, idén pedig az egyik legfőbb cél, hogy a 300 ezer főre tehető munkaerő-tartalék mozgósításával tovább növeljék a munkaerőpiaci aktivitást, valamint a 15–64 éves korosztály aktivitási rátáját a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra szeretnék feljavítani.

A kormány több új intézkedéssel kívánja előnyösebb, kedvezőbb helyzetbe hozni a magyar munkavállalókat a hazai munkaerőpiacon. Az államtitkár az InfoRádióban elmondta: a vonatkozó jogszabályban „szigorú keretek között meghatározott feltételeket” határoznak meg, amire azért van szükség, hogy a hétköznapokban is zökkenőmentes legyen a végrehajtás. Rögzíteni fogják, hogy a külföldiek milyen szakképzettséggel, mennyi ideig vállalhatnak munkát Magyarországon, továbbá azt is, milyen feltételeknek megfelelve léphetnek be az országba, illetve azt is meghatározzák, hogy közülük kik juthatnak álláshoz gyorsított eljárással.

„Mindenképpen meg szeretnénk védeni a magyar munkahelyeket, a kormány szempontjából ez a legfontosabb.

Kizárólag olyan helyekre érkezhetnek harmadik országbeliek, ahol nincsenek aktív magyar munkavállalók vagy nem állnak rendelkezésre regisztrált álláskeresők”

– magyarázta Czomba Sándor, aki hozzátette: csak meghatározott időben és számban jöhetnek Magyarországra az érintett külföldi dolgozók.

Mint fogalmazott, ezek a feltételek, kritériumok „jogszabályban fognak testet ölteni”. A törvénytervezetbe többek közt bekerül az a pont is, amely rögzíti, hogy a munkáltatók nem foglalkoztathatják kevesebb bérért a harmadik országbeli dolgozókat a magyar munkavállalók fizetéséhez képest. Az államtitkár kiemelte: abban az esetben,

ha a munkaadó indokolás nélkül szünteti meg egy magyar munkavállaló jogviszonyát, nem engedélyezik, hogy harmadik országbelit vegyenek fel a helyére,

mert a kormány a magyar dolgozók érdekeit, jogait részesíti előnyben.

Czomba Sándor úgy véli, a felsorolt szabályok, intézkedések segíteni fogják a szükséges munkaerő megtalálását, valamint megfelelő és hatékony védelmet nyújtanak majd a magyar munkavállalóknak. Szerinte a jogszabály megalkotásánál a munkáltatók és a magyar dolgozók szempontjait, igényeit egyaránt figyelembe vették.

Elsődleges szempont a magyar dolgozók foglalkoztatása

Az államtitkár elmondta: minden vállalkozás számára létkérdés az, hogy a lehető leggyorsabban és megfelelő mennyiségben, minőségben találjon munkaerőt. Hozzátette: az utóbbi években általában olyan helyekre települtek a vállalkozások, ahol volt „rendelkezésre álló munkáskéz”. Példaként hozta fel Debrecen, Nyíregyháza, Szeged és Pécs környékét. „Most ebből a szempontból sokkal előnyösebb a helyzet, mint a korábbi években volt” – jegyezte meg.

Ha egy beruházás elindul, azonnal dolgozókra van szükség. Ha az adott pozícióra nem találnak magyar munkavállalót, akkor kerül előtérbe az, hogy külföldieknek adnak munkalehetőséget a vállalkozások. A külföldi vendégmunkások alkalmazásánál a könnyített eljárás tizenöt ország esetében érvényes. Az érintett vállalkozásnak, cégnek az illetékes munkaügyi szervezet felé kell jeleznie, hogy harmadik országból érkező dolgozót szeretne alkalmazni.

A munkaerőigény beérkezését követően a kijelölt szervezeteknek hét nap áll majd a rendelkezésükre, hogy felmérjék az adott vármegye munkaerő-állományát.

A cél az, hogy „összehozzák” a munkáltatókat az elérhető magyar munkavállalókkal, és ha találkoznak az igények, elvárások, „érvénybe lép a piros lámpa” a harmadik országbeliekkel szemben.

Ha viszont az adott beruházásnál nem találnak kellő számú vagy megfelelő szakképzettséggel rendelkező magyar munkaerőt, a jogszabály lehetőséget biztosít a munkaadóknak arra, hogy harmadik országbeli dolgozókat foglalkoztassanak.