Jelenleg nem termel, és a közeljövőben várhatóan nem is állít elő elektromos áramot Európa legnagyobb atomerőműve. Az orosz megszállás alatt lévő zaporizzsjai üzemben nemrég látogatást tett Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója, aki arról számolt be, hogy mintegy száz dolgozó nem hajlandó munkaszerződést kötni a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalattal. A kialakult konfliktus miatt az erőművet működtető orosz hatóságok nem engedélyezik az érintettek, valamint az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat munkatársainak a belépését a zaporizzsjai létesítmény területére.
A zaporizzsjai üzem hat reaktorát hónapokkal ezelőtt lekapcsolták, a nukleáris fűtőanyagok hűtését azonban továbbra is fenn kell tartani.
Az üzem röviddel az ukrajnai háború megindítása után került orosz ellenőrzés alá, de azóta is időről időre támadások érik a létesítményt, vagyis csaknem két éve veszélyben van a teljes infrastruktúra. Moszkva és Kijev egymást vádolja ezekért a támadásokért.
„A létesítménynek 12 ezer dolgozója volt valaha, mára ezt a létszámot 2-3 ezerre csökkentették. Pillanatnyilag a helyzet stabil, de nagyon törékeny ez az egyensúly” – nyilatkozott korábban a NAÜ főigazgatója.
Aszódi Attila az InfoRádió EnergiaVilág című műsorában elmondta: a zaporizzsjai atomerőmű hat blokkja továbbra is áll, öt hideg leállított állapotban, egy pedig meleg leállított állapotban van jelenleg. Ez azt jelenti, hogy utóbbi blokkban villamosenergia segítségével hőt termelnek ahhoz, hogy a telephelyi hőigényeket ki tudják elégíteni. Azonban közben az üzem területén
vízmelegítőket is létesítettek, melyekkel a tervek szerint hosszú távon kiváltható lesz a meleg leállított állapotban lévő blokk,
amit így a további öt blokkhoz hasonlóan hideg leállított állapotba lehet majd helyezni.
Az atomenergetikai szakértő azt olvasta ki a NAÜ „nagyon diplomatikus és óvatos” nyilatkozataiból, hogy bár a telephelyen való tartózkodást engedélyezik az oroszok az ügynökség felügyelőinek, ugyanakkor „nincs szabad hozzáférésük” az összes létesítményhez, helyiséghez. Mint mondta, beszámolók szerint a felügyelők be tudnak menni az összes blokkvezénylőbe, arról azonban nincs semmilyen hivatalos információ, hogy beengedik-e őket valamennyi reaktor- és turbinacsarnokba, eddig ugyanis ezekbe a helyiségekbe nem juthattak be a NAÜ illetékes munkatársai.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója múlt héten bemehetett a zaporizzsjai atomerőmű blokkvezénylőjébe és járt egy turbinacsarnokban is, ez azonban Aszódi Attila megítélése szerint nem jelenti azt, hogy az összes helyiség hozzáférhető lenne az ügynökség képviselői számára.
Nincs elég hűtővíz
A korábbi kormánybiztos emlékeztetett, hogy 2023 júniusában felrobbantották a kahovkai gátat, amely mintegy 120 kilométerre volt a zaporizzsjai üzemtől. A robbantás következtében jelentősen lecsökkent az erőmű melletti vízszint. Bár az atomerőmű közvetlen közelében van egy nagy méretű víztároló medence, ott is alacsony a vízszint. Emiatt
nem lehet hozzáférni még annyi hűtővízhez sem, ami csak egyetlen blokk üzemeltetéséhez lenne szükséges.
Ebből az következik, hogy több feltétel sem adott ahhoz, hogy újraindítsák az üzemet. „Olyan alacsony a vízszint, hogy a létesítmény a nagy mennyiségű hűtővízigényét nem tudja a beépített technológiák segítségével kiszolgálni” – magyarázta a korábbi államtitkár.
Aszódi Attila hozzátette: a hűtővíz nemcsak a normál üzemeléshez, hanem a leállított, biztonságos állapotban tartáshoz is szükséges. Az előállt helyzet miatt a szakemberek tizenegy kutat fúrtak ki a zaporizzsjai atomerőmű közelében, és ezekből tudnak vizet kinyerni az úgynevezett szórt vizes hűtőmedencékbe, melyek a biztonsági rendszerek hűtéséért felelnek.
A szakértő szerint a blokkok leállított állapota mellett a biztonsági rendszerek működtetése szempontjából ez egy „stabil megoldás”, ugyanakkor hangsúlyozta: a kahovkai gát felrobbantása, illetve a Dnyeper folyó alacsony vízszintje miatt jelenleg nincsenek meg az előfeltételei annak, hogy újraindíthassák a blokkokat.