Szunomár Ágnes a kínai beruházásokról: Magyarország az elsődleges célpont a régióban

A HUN-REN Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa az InfoRádióban elmondta: leginkább arra volt kíváncsi, hogy milyen szempontokat figyelembe véve jelennek meg Európában – azon belül is a visegrádi országokban – az e-kereskedelmi szektorban működő kínai vállalatok. Tanulmányában azt is vizsgálta, hogy az érintett országok számára mekkora gazdasági fejlődési lehetőséget jelenthetnek a kínai beruházások, valamint utánajárt annak is, lehetnek-e káros következményei ezeknek a befektetéseknek, üzemépítéseknek.

Szunomár Ágnes felhívta a figyelmet, hogy a régióban több projekt még csak „a bejelentés fázisában van”, illetve bizonyos helyeken még csak építik az üzemeket, vagyis egyelőre inkább előkészületek zajlanak. A termelési és gyártási folyamatok elkezdésére a legtöbb helyen még várni kell. Az egyetemi docens szerint egyértelműen kijelenthető, hogy

a legtöbb érintett kínai projekt az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódik, ez a fő irány.

A régió néhány országában azonban az autó- és az alkatrészgyártással összefüggő beruházásokban is komoly potenciált látnak a kínaiak.

A tanulmány alapján az is jól látható, hogy a V4-ek közül Magyarország az elsődleges célpontja a kínai beruházóknak, a négy állam közül nálunk indul el a legtöbb projekt. Szlovákiában és Lengyelországban kevesebb üzem lesz,

Csehország pedig jelen állás szerint egyáltalán nem fogad be ilyen jellegű kínai tőkeberuházásokat.

A magyar kormány részéről az elmúlt időszakban többször elhangzott fő érvként és indokként, hogy ezekért a beruházásokért hatalmas verseny folyik egész Európában. Szunomár Ágnes ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a Volvo 2010-ben a kínai Geely járműipari holding tulajdonába került, azóta pedig ténylegesen nagy a verseny az európai beruházásokért, illetve az üzemek létesítéséért – többek között a magyar és a szlovák kormány is sokat lobbizott ennek érdekében, végül Szlovákia került ki győztesen. „Inkább a közép-kelet-európai régión belül van komolyabb versengés egy-egy nagyobb falatért, mint amilyen például egy Volvo- vagy egy BYD-szintű beruházás,

az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó projektek iránt viszont már nem tapasztalható ekkora érdeklődés”

– jegyezte meg az egyetemi tanár.

Szunomár Ágnes elmondta: egy-egy akkumulátorgyártással kapcsolatos beruházás a legtöbb ország számára a „forró krumpli” esete a valószínűsíthető környezetszennyező és egészségkárosító mellékhatások miatt – Magyarország azonban a jelek szerint sokkal kevésbé mutat ellenkezést ezen a területen.

Az akkumulátorgyárak legfőbb kritikusai szerint az ilyen jellegű beruházások nem fejlesztik a magyar gazdaságot, sokkal inkább az a helyzet állhat elő, hogy Kína „összeszerelő üzemévé válhat” Magyarország. Szunomár Ágnes szerint utóbbi veszélye fennáll, lát erre utaló jeleket. Hozzátette: a hazai gazdaság fejlődése eddig is nagymértékben függött külső körülményektől, szerinte a kínai beruházásokra épülő stratégia „nem igazán kínál kivezető utat” ebből a helyzetből, inkább tovább erősíti a függést, ugyanis ezzel már nemcsak a német, hanem a kínai vállalatok befolyása is erősen érvényesülhet majd idehaza.

(A nyitóképen: talajelőkészítő munkálatokat végeznek a leendő CATL akkumulátorgyár területén a Déli Ipari Parkban Debrecen közelében 2023. február 23-án. A valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás keretében a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben.)