Ahogy arról az Infostart is hírt adott, a kormány múlt héten jelentette be, hogy az infláció további visszaszorítása érdekében a jövő év júniusáig meghosszabbítja a kötelező akciózást. A kabinet várakozása szerint az intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy a szankciós élelmiszer-infláció tovább csökkenjen, ezzel is segítve a fizetések vásárlóerejének megőrzését és a fogyasztás bővülését.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára közölte:
nagyon lesújtotta őket a hír.
Neubauer Katalin azt mondta az InfoRádióban, hogy a szakma azt várta, december végén kifut a kötelező akciózás rendszere, ezért az ő szempontjukból váratlan döntés született. Azért lepte meg őket a bejelentés, mert a főtitkár szerint a kormány képviselői a korábbi tárgyalásokon jelezték: ha egy számjegyű lesz az infláció, akkor el lehet engedni „ezeket a piackorlátozó- és torzító rendeleteket.” Mint fogalmazott, a kereskedelem komoly veszteségeket szenvedett.
A kötelező akciózást idén júliusban vezették be, és Neubauer Katalin szerint hiteles adatok, számítások igazolják, hogy
"legalább akkora teher, mint amilyen az árstop volt” annak idején.
Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nemcsak egy akciós árengedményről van szó – aminek a mértékét augusztustól 15 százalékra emelték –, hanem tudni kell azt is, hogy minden egyes termékkör, amely eddig vagy korábban hatósági áras volt, azt 0 százalék árrésért kell eladnia a kereskedőnek, vagyis annyiért, amennyiért megvásárolja. Hozzátette: a rendelet nem zárja ki azt sem, hogy még ennél is olcsóbban értékesítsék a termékeket. „A jelenlegi nagy piaci versengésben az erősebb vállalatok továbbra is tudnak komolyabb invesztíciót tenni annak érdekében, hogy kivéreztessék a kicsiket, tehát ez megint egy piactorzító rendelkezés” – közölte.
Nehéz lesz a következő év eleje
Neubauer Katalin úgy véli, még nagyobb károkat okozhat, ha túl sokáig marad érvényben a kötelező akciózás, hiába vásárolhatnak kedvezőbb áron termékeket az emberek. Szerinte a terhek csak a kiskereskedőkre hárulnak, mert a rendszerbe nem vonhatók be a nagykereskedelmi szereplők, vállalatok és a termelő, gyártó partnerek sem, hiszen a rendelet nem engedélyezi ezt,
„mindent megint a kiskereskedelmi árrésből kell adnunk.”
Jelezte: bíztak benne, hogy csak egy átmeneti időszakról van szó, amely már eddig is komoly adminisztratív terhet rótt a boltokra. Nem könnyű a dolguk, hiszen a kötelező akciókra heti rendszerességgel kell sort keríteni a rendeletben meghatározott 20 termékkörben, ami nagy figyelmet igényel.
Neubauer Katalin megjegyezte: a fogyasztóvédelem mindig „árgus szemekkel figyeli” az elkövetett hibákat, ráadásul nagy készleteket kell tartani. Mint mondta, ez az ünnep előtti időszakban még kevésbé problémás, a következő év elejétől azonban a rendelet alapján már dupla készleteket kell tartani, ami eléggé kockázatos, hiszen
lejárhatnak a termékek, és akkor meg kell semmisíteni azokat, így pedig újabb károk keletkeznek.
Az MNKSZ főtitkára elmondta: mindenikek megvan a saját ütemezési terve, hétről hétre vagy hónapról hónapra változnak az akciók a szereplők üzletpolitikájának megfelelően. „Ez egy plusz akciózási kötelezettség, aminek a kommunikációja sem minden esetben egyértelmű, mivel a rendeletben nem kaptunk iránymutatást arra, hogy a címkéken miként legyen ez pontosan feltüntetve, ez a kereskedőkre van hagyva” – magyarázta.
Neubauer Katalin elmondta: az üzletek tulajdonképpen csak tájékoztató táblákat kaptak, amelyeket ki kell helyezni a bejáratnál, hogy megfelelő tájékoztatásban részesülhessenek a vásárlók. „Az adminisztratív terhek mellett az is bajokat okoz, hogy a nagyobb játékosok sokkal többet tudnak abba invesztálni, hogy a lehető legolcsóbban árulják azokat a termékeket, amelyek valóban vevőmágnesként működnek. Ez egy nehéz időszak, mi sem gondoltuk, hogy még hat hónapot kapunk ebből a teherből” – jelentette ki a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.