- Hernádi Zsolt: sosem tudtuk kiváltani az energiahordozókat, pazarlás folyik
- Nagyot tévedett a Lego
- Oroszország készen áll arra, hogy a békéről tárgyaljon - Szijjártó Péter találkozott Szergej Lavrovval
- Szijjártó Péter: két okból megy szembe Magyarországgal az unió – videó
- Grád Ottó: komoly ellátási gond lesz, ha ismét jön hatósági üzemanyagár
Az Európai Uniónak mérlegelnie kellett az elmúlt néhány évben azt, hogy milyen mértékű saját termelést hajt végre, illetve mennyiben támaszkodik külső erőforrásokra – mondta az InfoRádióban Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője.
Az EU készletei és lehetőségei:
- földgáz: a szükséglet alig 20 százalékát tudja saját termelésből fedezni
- kőolaj: itt a 10 százalékot sem ér el ez az arány
- kőszén: a szükséglet közel harmada az Európai Unión belülről származik
- urán: bár vannak saját készletei, az EU elsősorban külső forrásból vásárolja a dúsított uránt (aminek oka, hogy az uránnak mire abból atomenergia lesz, egy rendkívül bonyolult és technológiailag nagyon fejlett cikluson kell keresztülmennie); saját termelésből az unió szükségletének mindössze 0,15 százaléka származik
Bár a kőolaj esetében szorul rá leginkább a külső forrásokra (több mint 90 százalékban) az Európai Unió, az elemző szerint a helyzet itt mégis szerencsésebb, mint a földgáznál, mivel egy-egy exportpartner jóval kisebb arányt képvisel a beszállításban. Emiatt ugyan kevésbé tudja az EU bővíteni ennek az erőforrásnak a kitermelését, ez diverzebb, mint a földgáz.
Miközben a klímacélok azt indokolnák, hogy a szénerőműveket az Európai Unióban zárják be, átmenetileg mégis újranyitják ezeket, igen illetve meghosszabbítják mind a szénbányák élettartamát, mind pedig azoknak az erőműveknek az élettartamát, amelyek még szénnel működnek.
"Európa e tekintetben a legönellátóbb és e tekintetben van a legnagyobb lehetősége arra, hogy bővíteni tudja a termelését. Ezért most Németországban is, de a szomszédos országok közül Csehországban vagy Lengyelországban is azt láthatjuk, hogy egyre jobban támaszkodnak a szélre, illetve itt a saját forrásból származó széntermelés aránya és igen magas" – mondta Németh Viktória.
Magyarország az energiahordozók tekintetében több szempontból is szerencsés helyzetben van, mutatott rá az elemző.
- földgáz: a saját földgázkitermelésünk "látszólag nem egy nagy szám", 15 százalék körül van, ami az idei évben akár 20 százalék körülre is felmehet, ám ez igenis nagynak mondható a szakember szerint, hiszen az Európai Unión belül abszolút mértékben élen jár Magyarország a saját földgázkitermelés arányában
- kőolaj: Magyarországnak vannak saját készletei, és a Mol fejlesztéseinek köszönhetően lényegében Magyarország az egyetlen olyan ország, amely képes az idei évben növelni a saját kőolajkitermelését
- kőszén: szintén vannak saját források, bár Magyarország igyekszik a környezetvédelmi előírásoknak megfelelni és ezért a szénerőművek aránya is sem olyan, mint a régiónkban például Csehországban vagy Lengyelországban
- atomenergia: az uniós élmezőnybe tartozik Magyarország és magas az atomenergia által előállított energia-részhányad.
Utóbbit Németh Viktória azért is fontosnak tartja, mert az atomenergia a legkisebb széndioxid-kibocsátású, illetve számos károsanyag-kibocsátás tekintetében igen kedvező ennek az energiahordozónak a használata.
Az orosz gáztól való függőségünkkel kapcsolatban azt mondta, hogy Európa, illetve Magyarország diverzifikálja forrásokat és olyan interkonnektorok állnak most már rendelkezésre, amelyeken keresztül például Horvátországon keresztül tud az ország LNG-hez jutni, illetve Törökország irányából is olyan LNG jön, ami már más országokból származik, például Azerbajdzsánból. Vagy ha Görögországból érkezik az cseppfolyós földgáz, az általában az Egyesült Államoknak a terméke, ahogy a horvátországi LNG sem oroszországi eredetű.