A jövő évtől bármely áramkereskedőnek eladhatják saját termelésű áramukat a háztartási méretű kiserőművek – döntően napelemek – üzemeltetői, az egyetemes szolgáltatótól viszont továbbra is csak mintegy öt forintot kaphatnak kilowattóránként – írja a vg.hu.
Az EU egyik előírása az, hogy a háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői legkésőbb ez év végétől reális árat kapjanak az általuk az országos hálózatba termelt villamos energiáért. Ehhez igazodva a Magyar Közlönyben megjelent egyik új jogszabály lehetővé teszi, hogy 2024. január 1-jétől az idősoros elszámolással rendelkező háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője az általa termelt és a közcélú hálózatba betáplált villamos energiát villamosenergia-értékesítési szerződés alapján bármely piaci szereplőnek eladja. Ha nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, akkor kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő egyetemes szolgáltatónak át kell vennie az áramát a miniszteri árszabályozó rendelet szerint.
Mivel az áramtörvény kilowattóránként öt forintos átvételi árat ír elő, amelynél a piacon magasabb érhető el, esélyes, hogy a jövő évtől sok háztáji napelemes megállapodik valamely kereskedővel, ezzel pedig kialakulhat az áramuk hazai piaca, bár az új jogszabály nem írja le, hogy a piacon mennyiért adható el a kiserőművek árama. Nem szerepel a kormányrendeletben az sem, hogy aki áramkereskedőnek adja el az áramát, annak vevőként is ki kell-e lépnie a piacra, vagyis búcsúznia kell-e az egyetemes szolgáltatástól.
Egy másik friss kormányrendelet a már bejelentett változást írja le, amely az éves szaldóelszámolásra való jogosultság változásán keresztül mintegy 215 ezer kis áramtermelőt érint. Azok a háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői kerülhetnek ilyen elszámolásba:
- amelyeket 2023. szeptember 7. után bejelentett hálózati csatlakozási igény alapján helyeztek üzembe.
- amelyek csatlakozási igényét ugyan 2023. szeptember 7. előtt nyújtották be, de az üzembe helyezés csak 2026. január 1. után történt meg.
- amelyek meglévő, de bővített kiserőművek, 2023. szeptember 7. előtti igénybejelentéssel, de a bővített részt csak 2026. január 1. után helyezték üzembe. A teljes kiserőmű esetében legkésőbb a bővített rész üzembe helyezésétől.
- Az előző pontból azok, amelyek csatlakozási igényét eleve 2023. szeptember 7. után jelentették be.
- Azok a bővített kiserőművek leghamarabb 2024. január 1-jétől, amelyek bővített üzembe helyezése óta eltelt 10 év.
- amelyek üzemeltetője ezt kéri.
Ám ha a kiserőmű lakossági üzemeltetője a csatlakozási igényét 2023. szeptember 7. előtt jelentette be, a létesítményt 2026 január 1. előtt üzembe helyezte, és nem állapodik meg áramkereskedővel, hanem az áramát továbbra is az egyetemes szolgáltatónak adja el, akkor marad közöttük az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó elszámolás, azaz a jelenlegi szaldó, adott feltételekkel, határidőkkel.
Egy harmadik, nagy súlyú döntés szerint megszűnt az az ideiglenesnek kihirdetett tilalom, amely a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő betáplálására vonatkozott. A feloldás 2024. január 1-jétől hatályos. Az egyes áramkörökre vonatkozó tájékoztatást majd a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal teszi közzé.
Szintén a legfrissebb közlöny tartalmazza azt a rendeletet, amely szerint 75,8 milliárd forint keretű pályázat indul a bruttó elszámolásba kerülő lakossági felhasználóknak. A Napenergia Plusz program részleteit az energiaügyi minisztert dolgozza ki, a határideje 2024. január 1.