Raskó György szerint nyilván a hazai élelmiszeripar hatékonysága is közrejátszhatott - néhány tizedszázaléknyit - abban, hogy kiugróan magas, az uniós átlag két és félszerese volt a magyarországi infláció, de az okokat súlyozva ez inkább mellékes.
A magyar élelmiszerpiac ugyanis abszolút nyitott, és
óriási verseny van a kiskereskedelemben, aminek a főszereplői nem magyar, hanem meglehetősen független nemzetközi érdekeltségű vállatok.
Ezek adják az élelmiszer- és vegyiáru-forgalom több mint 50 százalékát - magyarázta az agrárközgazdász, hozzátéve: az ezek által meghirdetett beszállítási tendereken ugyan magyar feldolgozók is részt vesznek, kevesen vannak, akik igazán sikeresek.
Közgazdászként úgy vélekedett, ha a magyar élelmiszeripar versenyképes lenne, egy ársapkás időszakban a termékeit exportra eladná, hogy ne legyen rajta vesztesége. De a hazai vállalkozásoknak alig a 10 százaléka éri el a nemzetközi piacokat, a többiek mind belföldre termelnek.
Raskó György szerint
a hazai élelmiszer-inflációs rátán valójában a forintgyengülés volt az, ami egy óriásit lökött,
legalábbis 2022-ben, amikor 420-430 forintba került egy euró, hiszen jelentős a feldolgozott élelmiszerek importja. Második helyen a kormány választások előtt alkalmazott közérzetjavító intézkedéssorozatát említette, ami tetemes mértékben emelte az elkölthető pénzek nagyságát. Ez keresletélénkítő hatással járt, ami viszont felhajtja az árakat.
A drágulás harmadik valódi okának az ársapkát tartja – amit gazdaságpolitikai és versenyjogi szempontból is igazságtalannak gondol –, valamint a kiskereskedelmi nagy láncokat sújtó extraprofitadót. Megjegyezte, az ebből származó veszteségeiket más termékek felárazásával kompenzálták, és ez a hatás mind a mai napig érvényesül. Raskó György végül a mezőgazdasági nyersanyagok világpiaci ára és az energiaköltségek emelkedésére is fölhívta a figyelmet.
Szerinte főként az utóbb felsoroltak azok, amelyek közrejátszottak az EU-s átlaghoz képest kiugróan magas infláció kialakulásában, a magyar élelmiszeripar alacsony hatékonysági szintje pedig - mint újra nyomatékosította - legfeljebb elenyésző mértékben. Hozzátette: az aszályra sem lehet fogni a dolgot, mert a kukorica kivételével minden mezőgazdasági nyersanyagból termett annyi, amennyi a hazai ellátást maximálisan és bőven fedezte, vagyis áruhiány nem keletkezett.