Az idei év első felének végére 9 százalékkal, nagyságrendileg 3800 milliárd forinttal gyarapodott a hitelállomány – egy év alatt –, de a szerződésállomány csupán 2 százalékkal nőtt. Ebből következően egyre több hitelt vesznek föl az emberek egy-egy szerződéskötés kapcsán. Ugyanakkor a koronavírus-járvány hatása is megmutatkozik, miután a folyósított lakáshiteleknek a száma 16 százalékkal csökkent.
Mindemellett az is megfigyelhető, hogy átrajzolódik a hitelpiaci kereslet, és
elsősorban a támogatott lakáshiteleket keresik az érintettek.
Ezek összege 90 százalékkal nőtt, míg a szerződések száma több mint 100 százalékkal emelkedett a tavaly bejelentett kedvezményes támogatásoknak köszönhetően – ismertette Balogh László.
Érdekes fejlemény, hogy 2020 első felében a használtlakás-adásvételek körülbelül 49 százalékát finanszírozták hitelből a vásárlók, míg 2019 azonos időszakában még csak 43 százalékos volt az arány, tehát a gazdasági környezet változásával és az ingatlanárak magas szintje miatt,
egyre többeknek kell hitelt felvenniük, ha lakás szeretnének vásárolni.
Hullámvasút és a hüvelykujjszabály
A használt lakások a teljes lakáspiaci forgalomból mindig is jelentős részt képviseltek – tíz adásvételből nagyjából kilenc ilyen. 2016 és 2019 között némi javulás volt tapasztalható, miután az 5 százalékos áfakedvezménnyel megugrott az új építésű lakások száma a kínálatban. Idén ez azonban ismét hullámzó, miután a kedvezmény folyamatosan kivezetésre került, és az építési kedv is csökkent, elsősorban a beruházók részéről. A friss bejelentések kapcsán viszont ismét 5 százalékos lehet az új lakások áfája, ami vélhetően megnöveli majd kínálatot, és talán enyhén növekedhet az arányuk a lakáspiaci forgalomban – fogalmazott az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Bár a lakáspiacon az elmúlt években az a hüvelykujjszabály volt megfigyelhető, hogy az ingatlanok 60 százalékát beruházási, eladási céllal építették a vállalkozók, és mintegy 40 százaléka volt, ami saját célra készültl, ez 2020 közepére fele-fele arányra változott. A következő időszakban viszont ismét túlsúlyba kerülhetnek az eladási céllal épültek, ami több ezer új lakást jelenthet. Ennél fogva a 8-9 százalékos arány a lakáspiaci forgalomból akár fölmehet 10-11 százalékra is. Ezt azonban az építőipari kapacitások is nagyban befolyásolhatják – jegyezte meg Balogh László. Magyarán önmagában
a kedvezményes áfakulcs nem elég ahhoz, hogy visszatérjen a 2016–2019 közötti lakásépítési bumm,
amikor megháromszorozódott az új építésű lakások száma.