Nyitókép: Pexels

Kata: kiderült, mit gondolnak az emberek a tervezett szigorításról

Infostart
2020. június 30. 10:12
Reprezentatív közvélemény-kutatást végzett a Napi.hu a magyar emberek körében, miután napvilágot látott a hír, hogy a kormány szigorítana a katán.

Mint arról beszámoltunk, a kormány által észlelt visszaélések miatt 2021. január 1-jével szigorítják a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), az ezzel kapcsolatos törvénymódosító javaslat pedig még a parlamenti nyári szünet előtt a Ház asztalára kerül.

A közelmúltban a Népszava írta meg, hogy a költségvetési bizottság ülése elé kerülő javaslat szerint jövőre a tervezett 197 milliárd forinttal szemben 237 milliárd forintot szedne be a kormány a katából. A 40 milliárd forintos többlet kizárólag a visszaélések megszüntetésétől és nem adóemelésből származna.

A változás csak a szabályokat kijátszó nagy cégeket érinti, amelyek jövőre már nem élhetnek vissza a szabályokkal, és nem alkalmazhatják azt a foglalkoztatás alternatívájaként – érvelt korábban a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, aki szerint a kata visszaélésszerű alkalmazása nemcsak az államkassza bevételét csökkenti, hanem a piaci versenyt is torzítja.

Felmérés a fogadtatásról

A Napi.hu a Pulzus Kutató segítségével megkérdezte a magyar embereket is, hogy mit gondolnak a kata módosításáról. A reprezentatív felmérésből kiderült, hogy

a magyar lakosság 55 százaléka támogatja a szigorítást.

Közülük 45 százalék azért támogatja, mert túl sokan visszaélnek a lehetőséggel, míg 10 százalék a most bejelentettnél is jelentősebb szigorítást hajtana végre. Ezzel szemben 45 százaléka a megkérdezetteknek nem ért egyet a módosítással: 35 százalék szerint a szigorítás miatt sok adózó visszatér majd a szürkezónába, 10 százalék pedig azért nem támogatja, mert úgy véli,

fél év kevés az új feltételekhez való alkalmazkodáshoz.

A nemek között megoszlásból kiderül, hogy inkább a férfiak gondolják úgy, hogy a sok visszaélés miatt kellene szigorítani (52 százalék), illetve, hogy erősebb szigorítást kellene bevezetni (13 százalék).

Az iskolai végzettségek tekintetében az látszik, hogy a szigorítás mellett

a nagy többség (63 százalék) az alapfokú végzettségűek köréből kerül ki,

de a középfokú végzettségűek körében is 53 százalékos a támogatottsága a szigorításnak. A felsőfokú végzettségűeknek mindössze 36 százaléka ért egyet a szigorítással. A módosítást nem támogatók körében megfordulnak az arányok: összességében a felsőfokú végzettségűek vannak többségben (64 százalék), a középfokú végzettségűeknek 47 százaléka van a szigorítás ellen, míg az alapfokú végzettségűeknél 37 százalékos az arány.

Lábon lövi magát a kormány?

Az adószakértőket viszont megosztja, hogy mennyire jó ötlet ez a módosítás. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere például úgy véli, hogy a kata legtöbb problémája az adó mértékének változatlanságára (havi 50 ezer forint) és a bevételi érték 12 millió forintra történő megduplázására vezethető vissza. Emiatt ugyanis a kata ma már jobban bünteti a becsületesen, bejelentett fizetésért dolgozókat, mint azt a bevezetésekor számolták.

Úgy látják, egyszerre kell szigorítani a kata ellenőrzését – amit az adóhatóság be is jelentett – illetve a jogszabályt. Az adótanácsadó cég szakértői szerint, bár a kormány most bejelentett változtatása a legsúlyosabb visszaéléseket kezeli, de maradnak nyitott kérdések.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint azonban a kormány a lépéssel egyenesen „lábon lövi magát”. A szervezet arra figyelmeztet, ha a törvénymódosítás elnagyolt lesz, akkor be fog indulni a teljesen törvényes körbeszámlázás, ahol közvetített szolgáltatásként fogják továbbadni a cégek egymás között a katás teljesítéseket.