- Fontos nap jön a nyugdíjasok életében
- Jövőre az egészségügyi, a jóléti és a rendvédelmi funkciók súlya nő büdzsé kiadásaiban
- Karácsony Gergely: két változás is drámai mértékben lehetetleníti el az önkormányzatokat
- Kiderült, mekkora költségvetési mozgástere lesz jövőre a pártoknak
- Kérdőjeleket látnak a büdzsében a szakértők
A már a parlament honlapjára is felkerült 2021-es költségvetési törvényjavaslatban a kormány azzal számol, hogy a gazdasági növekedés 4,8 százalék lesz, az infláció 3 százalék körül alakulhat - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter kedden a parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét.
2,9%-os hiánnyal tervezték meg a költségvetést 2021-re. Ez a korábbiaknál magasabb, de az unión belül továbbra is alacsony, az uniós 3%-os szint alatt van - emelte ki Varga Mihály.
Az adósságráta újra 70% alá kerülhet jövőre
- 270 milliárd forint lesz a központi tartalék:
- általános tartalék 120 milliárd forint,
- gazdaságvédelmi alap tartaléka 120 milliárd forint,
- járványügyi alap központi tartaléka 30 milliárd forint.
Gazdaságvédelmi intézkedések
Április elején kezdődött Magyarország eddigi legnagyobb gazdaságvédelmi intézkedéssorozatának végrehajtása, amelyet a koronavírus-járvány hatásainak enyhítése miatt indítottak, és amely 9000 milliárd forintot mozgósít.
A gazdaságpolitika elsődleges célja jövőre az eddigi eredmények megvédése, a munkahelyek megőrzése és a gazdaság újraindítása, miután a járvány felülírta a korábbi gazdasági kilátásokat. Ezen célra jövőre 2555 milliárd forintot szánnak, a fő szempontok:
- munkahelymegőrzés
- új munkahelyek teremtésének elősegítése
- kiemelt ágazatok megerősítése
- a vállalatok pénzügyi helyzetének, likviditásának biztosítása
- családtámogatás
- nyugdíjasok védelme
A járványügyi készültséget fenn kell tartani, ezért
létrejön az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap, 2935 milliárd forint
összevont összeggel.
Családtámogatásokra jövőre 2295 milliárd forintot költenek, ezek a kiadások 2010 óta a két és félszeresükre nőttek, a GDP közel öt százalékát költi ilyen célokra a kormány, ez Európában is magas érték. Többek között folytatódik a babaváró hitel, többet költenek gyermekétkeztetésre, és teljes körben ingyenes lesz a tankönyvellátás.
A nyugdíjasok juttatásai tekintetében megemlítette, hogy jövőre elkezdik bevezetni a 13. havi nyugdíjat, ami 77 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetésben. Azzal számolnak, hogy a várhatóan közel 5 százalékos gazdasági növekedés miatt
lesz nyugdíjprémium,
erre várhatóan 53 milliárd forintot költenek majd.
Egy kérdésre adott válaszból az is kiderült, hogy
a nyugdíjak az infláció mértékével emelkednek, ami 3 százalék körüli lesz 2021-ben.
778 milliárd forint lesz a honvédelemre fordítandó összeg, ami egy év alatt 30 százalékkal nőhet, és a rendvédelem költségvetése megközelíti a 953 milliárd forintot, 2010-hez képest a duplájára nő.
Varga Mihály kiemelte: szinte minden területen többet költenek az ideinél:
- oktatásra jövőre 2229 milliárdot (közel 80 milliárddal több a tavalyinál)
- egészségügyre 2145 milliárdot (186 milliárddal több)
- nyugellátásra 3900 milliárdot (325 milliárddal több)
A közszféra béreire az ideinél közel 390 milliárddal többet fordítanak, a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra és a közfoglalkoztatásra szánt összeg is magasabb lesz.
2020-ra 353,8 forintos euróárfolyammal számoltak, a jövő évi költségvetés készítésekor pedig 356,6 forintossal.
Hozzátette végül, hogy a költségvetés szerkezetét egyszerűsítették, feleannyi sorból, tételből áll, mint korábban.
Ez a hatodik olyan költségvetési tervezet, amit az év közben nyújtanak be, és nem a második félévben.
Azzal zárta szavait, hogy egy mondást idézet, miszerint a hajót a rakomány és nem az utasok vízbe dobásával kell megmenteni, amit azzal állított párhuzamba, hogy a kormány nem megszorításokkal, hanem segítségnyújtással tudta enyhíteni a járvány okozta krízishelyzetet.
Az önkormányzatok finanszírozása
Több forrás juthat a helyi önkormányzatoknak 2021-ben, az idei nagyjából 739 milliárd forintos forrás helyett mintegy 857 milliárd forintból gazdálkodhatnak majd. Ezen belül a működési költségvetést 840 milliárd forintban, míg a felhalmozási költségvetést 17,7 milliárd forintban határozza meg. Utóbbi mintegy 10 milliárd forinttal kevesebb a 2020-ra tervezettnél.
A helyi önkormányzatok működésének általános támogatására 173 milliárd forint helyett több mint 264 milliárd forint jut.
A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásaira azonban kevesebbet szánnak: mintegy 36 milliárd helyett 31 milliárdot.
- Egyes köznevelési feladatok támogatására - az idei csaknem 191 milliárd forint helyett - mintegy 213 milliárd forintot lehet majd fordítani.
- Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatására az idei csaknem 163 milliárd forint helyett a jövő évre ezen a soron 174 milliárd forint szerepel.
- Gyermekétkeztetési feladataik támogatására is többet fordítanak: 82 milliárd forint helyett több mint 86 milliárd forint jut erre a célra.
- Kulturális feladataikat jövőre mintegy 22 milliárddal támogatnák, az idei költségvetésben erre nagyjából 14 milliárd forint jutott.
A törvényjavaslat tárgyalási rendje
Ebben Kövér László szerint rendkívüli dologra nem kell számítani, a költségvetési javaslatot 30 órás időkeretben tárgyalják a képviselők.
- Június 9-12.: általános vita
- Június 11. 16 óra: képviselői módosító javaslatok benyújtásának határideje
- Június 16-19. bizottsági részletes viták
- Június 24.-25.: költségvetési bizottság összegzi a beérkező módosító javaslatokat
- Június 29. összegző javaslatok vitája és döntés
- Július 3. zárószavazás, ez az Országgyűlés munkája miatt átcsúszhat július 6-ára, ami várhatóan a tavaszi ülésszak utolsó munkanapja is lesz a nyári szünet előtt.